Budapest, Brüsszel 2006. november 16. – Egy a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa által készített tanulmány rávilágít arra, hogy a 2007-2013 között a közép-kelet-európai országoknak juttatott európai uniós támogatásokból nem jut elegendő pénz a környezeti-, megújuló energetikai- és energiahatékonysági problémák megoldására. A pénzek elosztását szabályozó Operatív Programok, különösen Magyarországon és Lengyelországban, semmibe veszik az Európai Unió klímaváltozással és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vállalásait.Magyarország és Lengyelország teljesít legrosszabbul az új uniós tagállamok közül. A két ország a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó uniós forrásoknak kevesebb, mint egy százalékát szeretné csak energiahatékonyságra, és megújuló energiaforrások támogatására fordítani [1]. A Kohéziós Alapból szintén hazánk és Lengyelország tervezi a legkevesebbet költeni a környezet védelmére [2]. Csak Litvánia veszi komolyan ezeket a területeket, azzal, hogy az elkövetkező hét évben az EU-ból érkező források hat százalékát kívánja energiaügyi fejlesztésekre fordítani.
Magda Stoczkiewicz, a Bankfigyelő Hálózat koordinátora elmondta, hogy Közép-Kelet-Európának óriási kihasználatlan kapacitásai vannak a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén. Az Unió vállalta, hogy ezek a területek az EU források fő célterületei lesznek [3]. A konkrét tervekben azonban ennek éppen az ellenkezője szerepel.
Az EU tagországai jelenleg nyújtják be értékelésre Operatív Programjaikat Brüsszelnek [4]. Ezek a dokumentumok fogják meghatározni a 2007 és 2013 közötti időszakban az uniós források felhasználását. A folyamatot meghatározó nemrég megújult uniós kohéziós szabályozás alapján kiemelt területnek számít az energetika és energiahatékonyság. Ezt és az EU Energiahatékonysági akciótervét [5] - mely konkrét vállalásokat is tartalmaz -, veszik semmibe az új tagországok Operatív Programjai.
Míg Magyarország az elkölthető 22,9 milliárd euróból csak 0,24 milliárd eurót tervez energetikai beruházásokra fordítani, addig több mint 5 milliárdot kíván autópályák és utak építésébe fektetni, amelyek nagymértékben fognak hozzájárulni a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásához [6]. Míg a régiónkban és hazánkban a szennyezőanyag kibocsátás a 90-es években jelentősen csökkent, addig a régióban 2010-re 11%-os növekedést jeleznek előre [7].
Dr. Farkas István a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezetője szerint, szomorú látni, hogy a régiónkban az uniós forrásokból mi kívánjuk a legkevesebbet fordítani energiahatékonyságra, megújuló energiaforrásokra és összességében környezetvédelemre. Most még van lehetőség rá, hogy a magyar kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség változtasson ezen. A jövő generációinak érdekében reméljük, ezt meg is teszi.
Magyar Természetvédők Szövetsége, európai környezetvédő hálózatokkal közösen arra szólítja fel a közép-kelet-európai országok kormányait, köztük hazánkat, valamint az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják felül programjaikat és legalább öt százalékát az uniós forrásoknak energiahatékonyságra és megújuló energiaforrások támogatására fordítsák. Legfontosabb feladat az elavult rendszerek, a közintézmények, a távfűtési hálózatok és a lakások energiahatékonyságának javítása.
Alapvető fontosságú, hogy a Kohéziós Alap forrásainak felét környezetvédelmi célokra fordítsák Magyarországon is az EU elveinek megfelelően. Csak így tudunk megfelelni az uniós kötelezettségeknek és a magyar lakosság környezetvédelmi igényeinek - hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
Megjegyzések:
[1] “Channelling EU funds into efficient and renewable energy”:
http://www.foeeurope.org/publications/2006/EUfunds4energy.pdf
A tanulmány az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat szolgáló intézkedéseket vizsgálta a 2007-2013-ra szóló operatív programokban a közép-kelet-európai régióban
Az energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra jutó források aránya a Strukturális és Kohéziós Alapból:
Litvánia 6.1%
Szlovénia 3.8%
Csehország 3.0%
Lettország 2.9%
Észtország 2.3%
Magyarország 1.0%
Lengyelország 0.9%
Szlovákia, Bulgária és Románia még nem hozta nyilvánosságra ezeket az adatokat.
[2] Magyarország a Kohéziós Alap 40 %-át kívánja környezetvédelmi beruházásokra fordítani és 60%-át közlekedésre. Ez a második legalacsonyabb arány régiónkban. Korábban a Kohéziós Alap 50%-át fordítottuk környezetvédelemre.
[3] Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területe a Kohéziós politika szabályozásának kiemelt 12 területe között van.
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/index_en.htm
[4] A tagországoknak 2006. október és 2007. március között kell benyújtaniuk operatív programjaikat. Az Európai Bizottságnak 4 hónapja van, hogy jóváhagyja ezeket, valamint két hónap áll rendelkezésre, hogy módosításokat kérjen.
[5] http://ec.europa.eu/energy/action_plan_energy_efficiency/index_en.htm
[6] A Strukturális és Kohéziós Alapok eddigi története a klímaváltozás szempontjából katasztrófa. Az a négy ország – Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország – amely a legnagyobb támogatást kapta az Uniótól az elmúlt időszakban, a legnagyobb üvegház-gáz kibocsátás növekedést produkálta.
[7] Európai Környezetvédelmi Ügynökség. http://reports.eea.europa.eu/eea_report_2006_9/en
