147 államfő tanácskozása indítja a kéthetes párizsi ENSZ klímacsúcsot, amelynek keretében egy 2020-ban életbe lépő, új globális éghajlatvédelmi megállapodás születik. A világ 75 országában jelen levő nemzetközi civil zöldszervezetnek, a Föld Barátainak magyar tagjaként a Magyar Természetvédők Szövetsége idén is tudósít és közérthető összefoglalókat ad a klímacsúcsról.

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért ma arra kérte az embereket, hogy egyáltalán ne vásároljanak.

A három legnagyobb hazai természetvédő szervezet arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez. A szervezetek elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy ha megadja azt, akkor ezzel nemcsak a civil szervezetek és szakértők egybehangzó véleményét hagyja figyelmen kívül, hanem visszalép az elért természetvédelmi szinttől, és az európai uniós kötelezettségeket is semmibe veszi.

A Magyar Természetvédők Szövetsége az „Üzenj Te is a párizsi klímacsúcsra” akciókörútja keretében készült lakossági fotó-üzeneteket tartalmazó könyvet adott át a Parlament épülete előtt az illetékes hazai döntéshozóknak. A kampány keretében közel félezer ember sürgette üzenettel a valódi energia-forradalmat és a közösségek munkájának támogatását.

A Magyar Természetvédők Szövetsége, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Klímabarát Települések Szövetsége országos konferenciát szervez. Időpont: 2015. december 2., 10:00 - 15:00 Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. A rendezvény ingyenes, de jelentkezéshez kötött. Figyelem, a helyek beteltek, jelentkezést már nem tudunk fogadni! A konferencia anyagai, jegyzete honlapunkon elérhető lesz.

Európában és Észak-Amerikában az egy főre jutó csokoládéfogyasztás átlagosan 5,2 kg évente. Míg a csokoládé népszerűsége egyre nő világszerte, addig viszonylag kevés figyelmet fordítunk arra, hogy a csokoládéhoz felhasznált kakaót milyen körülmények között termesztik és állítják elő. Sajnos a növekvő árversenyhez igen gyakran gyerekmunka és a munkások kizsákmányolása is párosul. Fogyasztóként nekünk is nagy szerepünk van abban, hogy ez megváltozzon. Ezekről a problémákról és a lehetséges megoldásokról tartott előadást Marie Jeanne Kombo, az elefántcsontparti UGTCI szakszervezeti szövetség mezőgazdaságért felelős titkára.

A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek – ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga. Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége konferenciát szervezett 2015. november 17-én az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában. A konferencián előadóként rész vettek a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, a tudomány, civil szervezetek képviselői és Ms. Marie Jeanne N’Zore Kombo elefántcsontparti szakértő is.

Európában és Észak-Amerikában az egy főre jutó csokoládéfogyasztás átlagosan 5,2 kilogramm évente. Míg a csokoládé népszerűsége világszerte egyre nő, addig viszonylag kevés figyelmet fordítunk arra, hogy a csokoládéhoz felhasznált kakaót milyen körülmények között termesztik és állítják elő. Az igen összetett és átláthatatlan termelési és értékesítési lánc mentén óriási aránytalanságok alakultak ki, amely elszegényedéshez, a munkások kizsákmányolásához és növekvő gyerekmunkához vezet.

A külföldi és a hazai szakirodalom máig sem tisztázta, hogy az uniós jog hogyan rendezi a tagállamok önrendelkezését az államterületük földjére. Tanka Endre Országvesztés törvényesített földrablással c. könyve ennek az intézményi valóságát tárja fel a hat évtizedes közösségi joganyag és a mai szabályozók elemzésével. A kerekasztal beszélgetésen elsősorban arra keresték a választ, hogy a magyar állam hogyan szerezheti vissza az uniós jogsértésekkel elvett önrendelkezését a földtulajdon és a földhasználati nemzeti szabályozásához.