A lakóépületek energetikai felújításának sürgősségével és megújuló energiaforrások részarányának növelésével kapcsolatban egyetértés van, de a hogyanjáról, támogatásáról még viták zajlanak. Olyan klímaterv kell, amely nem halogatja az energiaátmenet teendőit, hanem felgyorsítja azt.
Magyarországnak is frissítenie kell június végéig a Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT). A lakóépületek energiahatékonysága és a megújuló energia kérdésköre kiemelten kezelendő benne.
Lakóépületek energetikai felújítása
Magyarország legnagyobb energiafogyasztását a lakások jelentik. Rengeteg a nem vagy kevéssé hőszigetelt, ósdi vagy szennyező technológiával fűtött ház. Az előző NEKT is hangsúlyozta a magyarországi épületek energetikai felújítását: kimondta, hogy „Magyarország 2020 márciusáig hosszú távú felújítási stratégiát dolgoz ki”. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020-2050 is megerősítette, hogy a lakóépületek energetikai felújítása kiemelt szerepet játszik.
A cél a megfelelő hőszigetelés, az elavult (fosszilis tüzelőanyagot használó) technológiák tiszta fűtési rendszerre való lecserélése és a nyílászárók felújítása. Egy jó, következetes támogatási rendszernek figyelembe kell vennie a felújítás mélységét, és az adott háztartás jövedelmi viszonyait is.
A magyar kormány ugyan indított intézkedéseket a lakások korszerűsítésére, de azok nem energetikai felújítás célúak. Jellemző, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK) nincsen energetikai elvárása az újonnan épülő lakásokkal szemben.
Szakértők szerint a nem energiatakarékos épületek aránya az EU-ban 70%, míg Magyarországon ez 90%. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2021-es tanulmánya szerint a 2050-es klímasemlegességi célok teljesítése érdekében 3,7 millió lakás felújítására van szükség, ami évente 100-130 ezer lakást jelent. Sok felújítás kell és alapos: olyan, ami akár 60%-os vagy még nagyobb energia megtakarítást hozhat.
A REKK „Az orosz gáz kivezetése Magyarországon” című új tanulmánya szerint a hazai épületek gázfogyasztásának rövid távú megtakarítási potenciálja (beruházás nélkül, csak viselkedésváltozás) 1028-1458 millió m3 közé becsülhető. Ez közel annyi, mint amennyi gázt évente az ország kitermel (1,5 milliárd m3). Az épületmodellezés arra is rámutat, hogy hosszabb távon és a beruházási lehetőségeket is figyelembe véve a legnagyobb megtakarítási potenciál az 1990 előtt épült családi házaknál érhető el, elsősorban födém-, ablak-, és homlokzatszigetelés, illetve ablakcsere révén.
A munka előtt és után felmérést kellene végezni; az energetikai auditot egy erre a célra kialakított energetikai szakértői kamarának/hálózatnak kell elvégeznie. Az ehhez szükséges képzést, és magát a munkát is uniós és állami forrásokból kell fedezni.
A cél eléréséhez a kormánynak erőforrásokat és humán kapacitásokat is ki kell építenie, de megvalósítása az azonnali energetikai előnyök mellett új munkahelyeket és versenyképes szaktudást jelent.
Megújuló energia közösségek: a megújuló energia mindenkinek jár!
Az energiaközösség (közösségi energia) alulról felfelé építkező, helyi szintű kulcsmegoldást jelent a megújuló energiaforrásokon alapuló energiafüggetlenség elérésében. A központosított energiarendszerek nagyon sérülékenyek. Az energiaátállás egy önállósodási (decentralizációs) folyamatot is jelent, ahol az energiatermelés közelebb kerül a fogyasztóhoz - akár szó szerint a fogyasztók házának tetejére, mint a háztartási napelemes rendszerek esetében. A Magyar Energiastratégia célul tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország minden kistérségében legalább egy (független aggregátor által kezelt) energia közösség működjön. A NEKT ezért részletesen le kell, hogy írja, hogy az energiaközösségek alakulása és terjedése hogyan segíthető:
- A kiszámítható jogi környezet kulcsfontosságú az energiaközösségek számára: a közösségi alapú döntéshozatal időigényes, de bizalmat épít a tagok között, és növeli a közösségek döntéshozókba vetett bizalmát is.
- Az elektromos hálózathoz való korlátozott hozzáférés óriási akadályt jelent az energiaközösségek számára. A több megújuló energia integrálásához fejleszteni kell a villamosenergia-hálózatot, hogy az rugalmasan képes legyen a megtermelt áram elszállítására.
- A pénzügyi tervek általában figyelmen kívül hagyják az energiaközösségeket. Ugyanakkor gondos finomhangolásra van szükség: segítsük az alulról építkező, helyi kezdeményezéseket, de ne vonzzuk a nagyberuházók gigaprojektjeit.
- „Gyorsító sávot” kell biztosítani a megújuló energiát termelő közösségek számára: a közös döntési folyamattal és alacsonyabb kockázatvállalási képességgel rendelkező energiaközösségek nem tudnak versenyezni a magáncégekkel, ezért az aukciókon előnyben kell részesíteni őket. Ilyen lehet például a meghívásos tendereztetés, ami bizonyos országokban jól működik.
- Mindehhez célzott képzésre, nemzteti támogatási programra, és az energiaközösségek számára kialakított egyablakos ügyintézésre is szükség van.
További információ a közösségi energiáról: www.mtvsz.hu/kozossegi-energia
A Nemzeti Energia- és Klímaterv lehetőséget ad a közös energia-ügyek átgondolására. Gyorsítsuk fel az energiaátmenetet, azaz a fosszilis energia alapú gazdaság energiatakarékos, megújuló energia alapúra váltását! Érjük el mihamarabb a klímasemlegességet! A továbbiakban rendszeresen jelentetünk meg cikkeket, anyagokat a https://mtvsz.hu/together-for-1-5 oldalon, érdemes követnie!
