Nyolc városban tartott összehangolt klímavédelmi akciót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) tagszervezeteivel szombaton, a párizsi ENSZ klímacsúcs végével egy időben. A Klíma – Mi jövőnk – Mi jövünk üzenettel hívták fel a figyelmet, hogy a párizsi megállapodás fontos lépés, de a klímavédelemhez szükséges energia-átmenet neheze még hátra van.
"A párizsi megállapodás egyik fő hiányossága, hogy a fejlett országok még mindig kibújhatnak a felelősség alól. A lehetőség még nyitva áll: a klímavédelmi vállalásokon erősíteni kell ahhoz, hogy széles körben elindulhasson az energia rendszerváltás az anyag- és energiatakarékos klímabarát gazdaság felé. Ennek érdekében viszont a gazdasági érdekeknek nem szabad felülírnia a társadalmi-környezeti szempontokat – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége klíma-energia programvezetője.
„A klímacsúcs zárónapján, szombaton világszerte, Párizsban és itthon nyolc városban is (1) civilek tízezrei mutatták meg figyelemfelhívó akciókkal, hogy értik és támogatják az igazságos és elkötelezett klímavédelmet, még ha döntéshozóik nem is vagy alig. A klímavédelmi civil mozgalom egyre erősödik – az állampolgárok a közösségi energia-forradalom fő mozgatói; már közel 50 ezren írták alá az ezzel kapcsolatos petíciót Európa-szerte (3)” – mondta Botár Alexa.
Párizsban a hazai akciókkal egy időben több mint 2000 Föld Barátai aktivista mutatott be igazságos klímavédelem témájú üzenetet, óriás "Climate Justice Peace” feliratot megjelenítve Párizs térképén geolokalizációs szoftverrel (2).
A Párizsi Megállapodás főbb hiányosságai:
- A globális felmelegedés 2 fok alatt tartását célozza, de csak „igyekszik erőfeszítéseket tenni” a felmelegedés 1,5 fok alatt tartásához.
- A fosszilis tüzelőanyagok kivezetését nem köti céldátumhoz vagy kibocsátás-csökkentési százalékhoz, csak annyit említ, hogy a globális kibocsátásoknak „mihamarabb” tetőzniük kell és a zéró kibocsátást 2100-re tervezi.
- Nincs jogilag kötelező eszköz, amivel javíttatni lehetne a 2020 utánra vonatkozó, elégtelen nemzeti szintű vállalásokon. A klímavédelmi vállalások növeléséhez csak egy harmatgyenge „facilitatív párbeszéd” terve szerepel 2018-ban, de ez sem kötelez a vállalások növelésére, javítására.
- A teljesítés hivatalos, globális első értékelése csak 2023-ban esedékes, és aztán minden 5. évben.
- Nagyon gyenge a „veszteségek és károk” mechanizmus, annak elismerése, hogy a klímaváltozás néhány hatása orvosolhatatlan. A szöveg következetesen nem említ kompenzációt vagy felelősségvállalást a klímaváltozás hatásai által érintett emberek számára.
- Az egyetlen jogi kötelezettség a pénzekkel kapcsolatban az, hogy a fejlett országoknak jelentést kell tenniük az általuk nyújtott pénzügyi támogatásokról – de arra nincsenek kötelezve, hogy nyújtsanak is támogatást.
Részletes szakmai elemzés a Párizsi Megállapodásról dr. Faragó Tibortól, aki a Föld Barátai és a Magyar Természetvédők Szövetsége delegáltjaként tudósított a helyszínről az MTVSZ blogján (http://mtvsz.blog.hu): https://mtvsz.hu/dynamic/energia_klima/cp21__151212sum_ft.pdf
Jegyzetek:
(1) A nyolc akció és szervezője:
Budapest: MTVSZ, Budapesti Műszaki Egyetem Egyetemi Zöld Kör; Derekegyház: Derekegyházért Közhasznú Egyesület; Győr: Éghajlatvédelmi Szövetség és Reflex Egyesület; Hajdúböszörmény: Zöld Kör; Miskolc: Ökológiai Intézet Alapítvány; Szeged: CSEMETE; Vác: Magosfa Alapítvány, Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület; Veszprém: Csalán Egyesület.
Az akciókról fotók
letölthetők:
https://www.flickr.com/photos/mtvsz_foehu/albums/72157662259249956
(2) http://www.climatejusticepeace.org/
A Magyar Természetvédők Szövetsége Ökodiplomácia projektje a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásával valósult meg.
