Budapest, 2007. augusztus 6. A Magyar Természetvédők Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy a takarmányárak növekedésének igazi oka a bioüzemanyagok átgondolatlan támogatásában rejlik. A természetvédők a Parlament mezőgazdasági bizottságának és a kormány tagjainak küldött levélben, kérik a döntéshozókat, hogy a kedvezőtlen hatások fényében vizsgálják felül a bioüzemanyagok támogatását lehetővé tevő nemzeti stratégiákat és terveket.Ma délelőtt az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága rendkívüli ülést tart a takarmányárak rohamos növekedése miatt. A téma kapcsán a bizottságnak és a kormánynak küldött levélben a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a takarmányárak növekedését a szélsőséges időjárási viszonyok mellett elsősorban az un. bioüzemanyagok iránti kereslet hajtja.
Dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója, MTVSZ szakértő szerint a probléma abban rejlik, hogy noha ma már világos, hogy az éghajlatváltozás hajtóereje a környezeti és társadalmi szempontokat nélkülöző gazdasági növekedés, mégsem az okot, hanem az okozatot kívánják gyógyítani a döntéshozók. Olyan intézkedések kerülnek kidolgozásra, amelyek a jelenlegi nem fenntartható termelési és fogyasztói szokásokat kívánják átmenteni a jövőbe is. Ennek legkirívóbb példája a bioüzemanyagok elterjesztésének ösztönzése, amely megmutatkozik a kedvezőbb jövedéki adó bevezetésében, vagy a közösségi támogatási források ilyen célú felhasználásában.
Európában, s idehaza is azt várják a bioüzemanyagoktól, hogy kiváltsák a fosszilis erőforrásokból származó üzemanyagok egy részét, segítsenek felszámolni a környezeti problémák jelentős részét. Társadalmi hatásként a vidéki foglalkoztatás megőrzését remélik ettől az intézkedéstől.
A világon azonban a várakozásokkal ellentétes hatások létrejöttének lehetünk a tanúi.. Európai léptékben már a 20%-os fosszilis üzemanyag helyettesítés is igénybe venné csaknem a teljes mezőgazdasági termőterületet. Hazánkban az európai átlagfogyasztásnál szerényebb fogyasztási szintet csaknem a teljes termőterület felhasználásával lehetne csak megoldani. Természetesen ebben az esetben alig maradna terület élelmiszertermelésre. Az ipari célú mezőgazdasági alapanyagok iránti keresletbővülés kedvezőtlenül érinti a társadalmat. A közlekedési célú felhasználás miatt világszerte nőtt a szója és pálmaolaj, a cukor, a kukorica ára, illetve másodlagos hatásként az állati termékek árának növekedése is jelentkezik. A problémát tetőzi a gyenge termés, amely a globális éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárás hatásának tudható be.
Miközben a fenti korlátok láthatók, bőszen folyik az üzemanyaggyártó kapacitások kialakítása. A jelenleg épülő bioetanol üzemek kapacitása meghaladja azt a gabonaigényt, amelyet idehaza biztonságosan elő lehet állítani.
Gyulai Iván szerint emellett a környezeti eredmények is elmaradnak, sőt az Unió intézkedései miatt komoly környezeti károk keletkeznek a fejlődő országokban. A cukornád, vagy olajpálma ültetvények rohamos területi növekedése a természetes élőhelyek rovására történik, amely veszélyezteti a biológiai sokféleség megőrzésének a célját. A döntéshozók széndioxid kibocsátást szerettek volna megtakarítani az intézkedések által, de a felégetett erdőkből, lecsapolt mocsarakból felszabaduló metán és széndioxid jelentős többletkibocsátásokkal jár. Indonézia, aki felemelkedését látja a pálmaolaj exportban, az erdőirtások miatt, az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lett.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője elmondta, hogy a Szövetség a kapkodás helyett józan, átgondolt, felelősségteljes döntésekre szólítja fel döntéshozóinkat.
Az éghajlatváltozás kihívásainak megoldása nem összeegyeztethető a jelenlegi pazarló fogyasztási szerkezet fenntartásával. Problémáink megoldása az erőforrásaival ésszerűen és takarékosan bánó társadalom megvalósulásában rejlik.
A Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a döntéshozókat, hogy a Kormány vizsgálja felül a bioüzemanyagok támogatásával kapcsolatos nemzeti stratégiákat és terveket.
További információ:
Fidrich Róbert, MTVSZ, tel: (1)216-7297, mobil: (70)2-715-715
Botár Alexa, MTVSZ, tel: (1)216-7297, mobil: (20)931-5043
Jegyzet:
[1] Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének küldött levél olvasható: A MTVSZ levele
[2] A téma iránt bőveben érdeklődők számára ajánljuk a Dr. Gyulai Iván által írt Biomassza-dilemma című MTVSZ kiadványt, amely letölthető az alábbi címről:
https://mtvsz.hu/dynamic/mtvsz_biomassza_vegleges.pdf
