A természet- és környezetvédelemben történt leépítések ügyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország levelet írt Nagy István agrárminiszternek, melyet a csatlakozó szervezetekkel együtt 85 civilszervezet írt alá.

Idén a Magyar Természetvédők Szövetsége is csatlakozott a nemzetközi „Good food good farming” – Egészséges étel helyi gazdáktól nemzetközi kampányhoz. A program keretében számos európai országban rendeznek akciókat október 27-én, azzal a céllal, hogy az EU agrárpolitikája, az intenzív, nagyüzemi gazdálkodás helyett, a kistermelőket és a vidéki megélhetést támogassa. Akciónkkal olyan gazdálkodásért állunk ki, mely védi a talajt, a vizet, az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz és az állatok szenvedéséhez, és egészséges táplálékot biztosít mindenkinek.

Azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme. Erre hívja fel a figyelmet kilenc hazai szakmai szervezet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentése alapján, amely jelentős hatással lesz a közelgő ENSZ-klímacsúcsra, valamint az uniós és nemzeti álláspontokra.

Az Energiaklub, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Napelem Iparági Egyesület és a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség közös sajtóközleménye.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága és a Magyar Természetvédők Szövetsége Válság után, válság előtt? - A fenntartható fejlődés esélyei a világgazdasági válság után tíz évvel címmel rendezett konferenciát Budapesten.

Szeptember közepén, a pénzügyi válság tízéves évfordulóján a ChangeFinance[1]civil koalíció tagjai a világ 12 országában közel 100 akcióval figyelmeztetnek arra, hogy szükség van a pénzügyi rendszerünk sürgős reformjára. Az akció sorozathoz csatlakozott a Magyar Természetvédők Szövetsége is, amely a budapesti Bank Center előtt szervezett demonstrációt.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciájának fontosságát önmagában is aláhúzza annak felismerése, mekkora potenciállal, milyen következményekkel képes a modern ember beavatkozni a természeti folyamatokba a génmódosítás eszközeivel.

Augusztus 21-30. között került megrendezésre a Nagyerdő Természetvédelmi Önkéntes Tábor a Zöld Kör szervezésében, melynek célja a gyakorlati természetvédelmi feladatok megvalósításának segítése és a terület turistaútvonalainak felújítása volt. 

Idén minden korábbinál hamarabb, már augusztus elsején elérjük a túlfogyasztás napját. Eddigre elfogyasztjuk az ez évre jutó erőforrásainkat. Innentől már a jövő generáció erőforrásait vesszük el és éljük fel.

Mit tehetünk? Véleményünk szerint szemléletváltással és cselekvéssel a folyamat megfordítható anélkül, hogy életminőségünk csökkenne.

A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli az Európai Unió Bírósága mai döntését, amely szerint az utóbbi időben viták kereszttüzébe került új génmódosítási technikákat alá kell vetni az uniós élelmiszerbiztonsági és környezeti hatásvizsgálatoknak, és biztosítani kell a génmódosítás jelölését a fogyasztók számára. [1]

Több mint két évtizeden keresztül a civil társadalom, a gazdák, a politikusok és az élelmiszeripar sikeresen léptek fel Európában azért, hogy termőföldjeink génmódosítás-mentesek maradjanak, és hogy szabadon választhassunk génmódosított összetevőket nem tartalmazó élelmiszereket. Ez helyzet azonban megváltozhat a közeljövőben. Július 25-én az Európai Unió Bírósága döntést fog hozni az ügyben, hogy az "új génmódosítási technológiákkal" előállított vetőmagokat és élelmiszereket - az ún. "2.0-ás GMO-kat" - alá kell-e vetni a génmódosított szervezetekre vonatkozó hatásvizsgálatoknak.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) a szennyező, fosszilis tüzelőanyagok helyett támogassa a fenntartható energiát, legyen elszámoltathatóbb és működését az emberi jogok elsődlegessége alapján irányítsa – erre hívta fel a figyelmet 21 európai civilszervezet az EU pénzügyminisztereinek küldött levelében.