Hosszú távú, kiszámítható lakáskorszerűsítési programot sürget a Magyar Természetvédők Szövetsége
A magyar háztartások több, mint négyötödét, mintegy 3,85 millió otthont kell energetikailag korszerűsíteni, ami nemcsak a lakosságnak jó: kulcs ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a Klímatörvényben tett vállalását, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággá válik. Az épületek a hazai energiafogyasztás 40 százalékát teszik ki. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint minden lehetséges európai uniós, magyar állami és magánforrást mozgósítani kell a lakások energetikai korszerűsítése érdekében, elősegítve ezzel az éghajlatvédelmi célok elérését is.
Magyarország az öt évvel ezelőtt elfogadott klímatörvényben vállalta, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet; amelyhez 2030-ig fel kellene gyorsítani az energiaátmenetet és ezen belül a lakásállomány energetikai felújítását. Ehhez képest a magyar háztartások 86%-a, mintegy 3,85 millió háztartás energetikai szempontból ma is elavult, és energetikai korszerűsítésre szorul; a lakó- és középületek pedig a hazai elsődleges energiaigény kb. 40 százalékáért felelősek.
Az újraiparosítás gyakorlatilag “felmentést kapott”
A célok teljesítéséhez már a 2030-ig terjedő időszakban is elengedhetetlen az energiaátmenet felgyorsítása. Azonban az MTVSZ szerint, továbbá az Európai Bizottság május végén kiadott értékelése szerint a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT 2030) nem felel meg az elvárásoknak. Így az ebben kitűzött energiahatékonysági célok nem állítják klímasemlegességi pályára a gazdaságot, az épületek energetikai felújításának keretezése, pénzügyi forrásainak bemutatása hiányos, miközben az energiaigényes újraiparosítás aránytalan és indokolatlan előnyöket élvez: gyakorlatilag egy évtizedre felmentést kap a kibocsátáscsökkentés közterhei alól – szögezik le az MTVSZ szakértői.
„Az Alkotmánybíróság június 4-én hozott döntése a klímatörvényről szintén a 2030-as célokat kevesellte. A taláros testület szerint a törvény nem szabályozza megfelelően az éghajlatváltozás mérséklésének, az alkalmazkodásnak, valamint az ellenállóképesség növelésének eszközeit, ezért 2026 június végéig erősíteni kell. Az épületek, lakások energetikai felújítása mindhárom éghajlatvédelmi ághoz hozzájárul.” – hangsúlyozta Botár Alexa, az MTVSZ éghajlat és energia programigazgatója.
Lakáskorszerűsítési programokkal lehetne felgyorsítani az energiaátmenetet
Szakmai szervezetek szerint a szükséges/kívánt ütem évi 100–130 ezer lakóépület átfogó energetikai korszerűsítése lenne, ám a jelenleg futó lakásfelújítási programok többsége nem tartalmaz kifejezetten energetikai feltételeket. Ez alól kivétel az Otthonfelújítási Program, ám az 2029-ig összesen 20 ezer családi ház helyreállítását teszi lehetővé. Egy jó hőszigetelés és fűtés-hűtés korszerűsítés akár 50 százalékkal is csökkentheti a háztartás energiaköltségeit.
„Az épületenergetikai célok elérése érdekében minden lehetséges európai uniós, magyar állami és magánforrást mozgósítani kellene. Ehhez képest aggasztó, hogy az RRF-REPowerEU program keretében eredetileg lakossági energiahatékonysági célokra elkülönített, mintegy 200 milliárd forint európai uniós forrás sorsa egyre kétségesebb. Az Igazságos Átmenet Alap módosítás alatt álló tervezetéből a lakossági felújítások támogatása teljesen kikerülhet.” – fogalmazott az MTVSZ programigazgatója.
Hosszú távon kiszámítható és átlátható támogatási rendszerre van szükség
A lakóépületek energetikai megújításának előmozdítása csak egy hosszú távon működő, kiszámítható és szakmailag megalapozott támogatási rendszerrel valósulhat meg. Az MTVSZ szerint olyan keretrendszerre van szükség, amely biztonságot nyújt a lakosságnak, kiszámíthatóságot a kivitelezőknek és stabilitást a pénzügyi szereplőknek. A rendszernek minden lakástípust érintenie kell, egyablakos ügyintézési lehetőség és megfelelő minőségbiztosítás működtetése mellett. A program része lehetne egy újratöltődő, visszatérülő pénzügyi alap, amely fenntartható módon biztosítja az energiahatékonysági beruházások forrásait, valamint egy olyan tanácsadói hálózat létrehozása, amely a tervezéstől a kivitelezésig kíséri, segíti a pályázókat.
„Az energiaátmenet akkor lehet méltányos, ha az energiaszegénységben élők sem maradnak ki a korszerűsítési programokból. Az átlagjövedelmű háztartásokat támogatás és kamatmentes hitel kombinációjával lehet elérni, míg az alacsony jövedelműek számára 90-95%-os támogatási intenzitást kell biztosítani.” – hangsúlyozta Marton Miklós, az MTVSZ éghajlat- és energiaátmenet programfelelőse. A szakértő hozzátette: az energiaátmenet nemzetgazdasági érdek is, hiszen szakmai modellezés alapján 2030-ig a magyar GDP akár 8,8%-a is megtakarítható.
