Nyílt levél az Európai Bizottság ügyvezető alelnökeinek és biztosainak

Címzettek:

Valdis Dombrovskis, az Emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök, Európai Bizottság

Frans Timmermans, az Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnök, Európai Bizottság

Virginijus Sinkevičius , a Környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos, Európai Bizottság

Tárgy: A „zöld fellendülés” csak úgy valósítható meg, ha a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz révén a természetbe invesztálunk

Tisztelt Ügyvezető alelnök úr!

Tisztelt Biztos úr!

Olyan környezetvédelmi civil szervezetek szövetségeként írunk Önöknek, akiket mélyen aggaszt a természet- és a biológiai sokféleség megőrzésére szánt finanszírozás hiánya az Európai Unió 672 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) keretein belül.

Az EU büszke az éghajlat- és környezetvédelemben betöltött vezető szerepére és ambiciózus célok egész sora mellett kötelezte el magát, mint például az éghajlat-semlegesség elérése 2050-ig. Az Unió vezetői a biológiai sokféleség védelmét célzó új, 2030-ig szóló stratégia tavalyi elfogadásával a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítását tűzték ki célul.

Önök, mint klíma- és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó biztosok, kulcsszerepet játszanak az EU stratégiai céljainak elérésében. Önök mindnyájan aggodalmukat fejezték ki a természet és a biodiverzitás súlyosbodó állapota miatt, és felelősségteljesen nyilatkoztak a természettel való törődés sürgető szükségességéről. Timmermans Ügyvezető alelnök úr tavaly, a 2030-ig szóló biodiverzitás stratégia kapcsán kijelentette: „azzal, hogy soha nem látott ütemben pusztítottuk el a természetet, és jelenleg körülbelül egymillió fajt fenyeget az évtizedeken belüli kihalás veszélye, a szó szoros értelmében veszélyeztetjük saját életünket, egészségünket és jólétünket”.

Eljött a cselekvés ideje, a szavakat kövessék tettek! A Biológiai Sokféleség Stratégiája évi 20 milliárd euró beruházást ír elő a természet és a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása érdekében. Mivel a HEE révén közel 700 milliárd euró áll a tagállamok rendelkezésére, a fenti cél jelentős részben már most megvalósítható. Az első lépés most kezdődik: a tagállamoknak számszerűsíteniük kell és be kell mutatniuk, hogy a HEE hogyan fog hozzájárulni a Biológiai Sokféleség Stratégia végrehajtásához és demonstrálniuk kell, hogyan fogják kijavítani a természet- és környezetvédelmi jogszabályaik hiányosságait, amelyek számos, már folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást eredményeztek.

A közép-kelet-európai régióban a HEE különösen nagy szerepet játszik az EU célkitűzéseinek elérésében, hiszen itt nagy arányban használnak fel állami forrásokat az uniós projektek társfinanszírozásához. Az összes állami beruházás mintegy 41%-a uniós forrásokból származik, így jelentős a hatásuk a régió pénzügyeire. Az uniós helyreállítás kontextusában a HEE lesz a rendelkezésre álló legnagyobb finanszírozási forrás. Szemben például a németországi helyzettel[1], ebben a régióban a HEE-ből érkező minden egyes eurónak óriási jelentősége lesz a gazdaság élénkítésében, valamint egy fenntartható és környezettudatos jövő megalapozásában.

Fentiek azonban nem fognak bekövetkezni, ha a nemzeti helyreállítási és alkalmazkodási tervek a jelenlegi formájukban valósulnak meg. Elemzésünk rámutat: szinte egyetlen tagállam sem használja a helyreállítási forrásokat természetvédelmi célokra, a legtöbb nemzeti terv egyetlen természetvédelmi intézkedést sem tartalmaz. Ehelyett számos a biológiai sokféleségre káros javaslat szerepel bennük, többek között elavult elvek alapján megtervezett, ún. „szürke infrastruktúra” kiépítése. A lett helyreállítási terv a hasznot nem hozó erdőállományok cseréjét javasolja, valamint a kereskedelmi célú gyérítés támogatását, ami a gyakorlatban a tarvágás előmozdítását is jelenti. Ez az erdőgazdálkodási módszer nemcsak fenntarthatatlan, hanem ténylegesen káros a környezetre és a természetre. A fakivágások nagy mennyiségű szén-dioxidot szabadítanak fel a légkörbe, továbbá a biológiai sokféleség szempontjából értékes erdőállományok és közösségi jelentőségű élőhelyek pusztulásához vezethetnek, ami pedig további biodiverzitás-csökkenést eredményez. A lengyel kormány a HEE támogatások egy részét a „megújuló-energia felhasználás” jegyében az erdőállományok tűzifaként történő hasznosítására tervezi elkölteni. Az EU-ban már jelenleg is óránként több mint hat futballpályányi erdőt vágunk ki tűzifának, fák millióit pusztítjuk el védett erdeinkben. A bolgár terv monumentális hidro-meiorációs projektet javasol támogatásra, amely értékes vizes élőhelyeket veszélyeztethet, ugyanakkor nincs tervben a projekt stratégiai környezeti vizsgálata. A jelenlegi döntő pillanatban, amikor támogatnunk kéne a közösségi jelentőségű élőhelyek helyreállítását, ezek a javaslatok teljes mértékben ütköznek az EU 2030-ig szóló Biológiai Sokféleség Stratégiájával.

A nemzeti tervek az elkövetkező években nagymértékben meg fogják határozni az állami befektetések irányát és az Európai Bizottság feladata annak biztosítása, hogy minden elköltött euró javítson a jelenlegi helyzeten és a „zöld helyreállítás” keretében megpróbálja megoldani a környezeti- és biodiverzitás-válságot. A Bizottság vizsgálata nem engedhet teret a kiskapuknak, a korrupciónak és a csalásnak. Biztosítani kell, hogy minden olyan projekt, amelyet az EU finanszírozni fog, elősegítse az Európai Zöld Megállapodás és az EU 2030-ig tartó Biológiai Sokféleség Stratégiája ambiciózus céljainak elérését.

Ezért nem csak arra kérjük Önöket, hogy alkalmazzák a „Ne okozz jelentős kárt” (DNSH) alapelvet és a beruházások igazodjanak a környezetpolitika céljaihoz, hanem arra is, hogy a támogatások tényleges helyreállítási és természetvédelmi projektekbe eszközöljenek beruházásokat. Ez azt jelenti, hogy teljes átláthatóságot kell biztosítani a konkrét befektetés és a hozzá kapcsolódó „Ne okozz jelentős kárt” alapelv szerinti értékelés részleteibe, valamint lehetővé kell tenni a nyilvánosság általi ellenőrzést, így biztosítva a jó kormányzás gyakorlatát és a fenti alapelv megfelelő végrehajtását. A természetvédelmet a nemzeti tervekben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem a helyreállítási folyamat részévé kell tenni, különös tekintettel az ökoszisztémák és szolgáltatásaik helyreállítására, hiszen ezektől gazdaságunk, élelmiszer-ellátásunk és egészségünk függ.

Ezért arra kérjük az Európai Bizottságot, lépjen ki a régi kerékvágásból, alaposan vizsgálja meg az összes nemzeti helyreállítási és alkalmazkodási tervet, és csak akkor fogadja el azokat, ha hozzájárulnak a „zöld fellendüléshez” és segítenek elérni az EU éghajlattal és biodiverzitással kapcsolatos célkitűzéseit.

Tisztelettel:

2021. április 9.

[1] 29,3 milliárd euró (22,5%) a HEE-ből a teljes, 130 milliárd eurós csomagból