Az Európai Bizottság tegyen határozottabb lépéseket annak érdekében, hogy csökkenjen az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól, és segítse a megújuló energiákra átállást és az energiatakarékosságot – ezt kérték a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselői Maroš Šefčovičtól, a Bizottság Energiaunióért felelős alelnökétől a mai magyarországi látogatásán.
Šefčovič azzal a céllal tesz körutazást a tagországokban, hogy bemutassa, miként segíthet a Bizottság által javasolt Energiaunió a tagországok energiaproblémáinak megoldásában.
Magyarországnak különös érdeke fűződik ahhoz, hogy az EU csökkentse függőségét a fosszilis energiahordozóktól, hiszen a kőolaj és a földgáz mintegy 80 százalékát importáljuk. Évente közel 2000 milliárd forintot költünk energiaimportra, pedig az energiahatékonyság javításával és hazai megújuló energiaforrások használatának elterjesztésével ennek az összegnek egy jelentős részét a hazai gazdaság fejlesztésére fordíthatnánk. A lakosságnál is több pénz maradna, aminek elköltése szintén nagyrészt a magyar vállalkozások bevételeit növelné. Egyúttal jelentősen csökkenhetne a kitettségünk a világpiaci árak kiszámíthatatlan ingadozásának.
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az Energiauniónak a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentéséről kell szólnia, így például a gázimport diverzifikálása nem oldja meg a problémát. A két civil szervezet azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy segítsen felszámolni a fosszilis energiahordozóknak nyújtott támogatásokat, amelyek az Európai Unióban évente mintegy 200 milliárd eurót tesznek ki[1] (ez a magyarországi GDP kétszeresének felel meg). Szintén sürgetőnek tartják az energiaadózásról szóló irányelv korszerűsítését – azért is, mert a jelenlegi irányelvben meghatározott minimumadókat kihasználva, egyes tagországok viszonylag alacsony üzemanyagadókat vezettek be, ami a magasabb adókat alkalmazó országoknak (köztük Magyarországnak) komoly bevételkiesést jelent a külföldi tankolások miatt. A Bizottságnak határozottan fel kellene lépnie az energetika terén a környezetileg is káros piactorzító beavatkozások ellen, továbbá annak érdekében, hogy a beruházások előkészítése átláthatóan, a társadalom bevonásával történjen. Amint azt már több tagállam is javasolta, környezetvédelmi vámot szükséges kivetni azokra az importtermékekre, amelyek előállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár.[2]Fontos a szabályozások korszerűsítése is – például a gépjárművek széndioxid-kibocsátására vonatkozó előírások szigorítása[3]– amiben a Bizottságnak jelentős szerepet kell vállalnia.
Maroš Šefčovič válaszában kifejtette: a Bizottság arra törekszik, hogy a tagországok gázvásárlásai minél átláthatóbbak legyenek, így csökkentve kiszolgáltatottságukat. Szorgalmazzák a káros támogatások felszámolását, azonban ez nagyrészt a tagországok hatásköre. Kezdeményezték az energiaadózás kiterjesztését, azonban az megbukott a nemzeti kormányok ellenállásán, így inkább az emisszió-kereskedelmi rendszer továbbfejlesztésében látják a kiutat. Ezt az EU-n kívül is igyekszenek elterjeszteni, így például a szén-dioxid legnagyobb kibocsátója, Kína uniós szakértők segítségével vezeti be a rendszert. A közlekedési kibocsátások csökkentésére a villamosítást és a szabványok szigorítását látják az egyik lehetőségnek.
[1] Ld.: Subsidies and costs of EU energy, Final report. Ecofys 2014 by order of: European Commission, https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/ECOFYS%202014%20Subsidies%20and%20costs%20of%20EU%20energy_11_Nov.pdf
[2] Ld. például: France and Italy call for climate 'tax', http://www.politico.eu/article/france-and-italy-call-for-climate-tax/
[3] Ld.: The Impact of Improved Vehicle Efficiency on Energy Dependency in Europe. Cambridge Econometrics, 2015
