Most készülnek a minisztériumokban azok a tervek, melyek alapján 2014-2020 között elköltjük az EU-ból érkező fejlesztési forrásokat. Ezek a fejlesztések nemcsak hazánk, hanem az egész közép-kelet-európai térség, így a kárpát-medence egészének fejlődését is meghatározzák. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért egy magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében összegyűjtötte az uniós forrásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, jó projekt ötleteket és erre építve segíti javaslatokkal a tervezők munkáját, valamint információkkal látja el a civil szervezeteket, hogy felkészülten vágjanak neki az új pályázati ciklusnak.
A program keretében több mint 15 fórumot tartanak a projektben résztvevő partnerek: a Magyar Természetvédők Szövetsége, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület, a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány és a pozsonyi Föld Barátai Szlovákia – CEPA. Nyár elején, az első fórumokon, az uniós forrásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegyűjtésén volt a hangsúly, a most zajló rendezvényeken a tervezők segítségével mutatjuk be a készülő magyarországi és szlovákiai határtérségben megvalósuló területfejlesztési programokat.
A 2013. október 17-i fórumon a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020-as költségvetési időszakra szóló Operatív Programjának ismertetése és megvitatása volt soron.
A program keretében összegyűjtöttünk számos olyan jó, már megvalósított projektet, vagy ötletet, mely másoknak is segítségül szolgál, hogyan lehet tervezni és megvalósítani olyan fejlesztéseket, melyek hozzájárulnak a határtérség fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődéséhez és elősegíthetik az önellátó helyi gazdaságok kialakulását. Ezek például szolgálhatnak további jó projektek fejlesztéséhez, és segíthetik az uniós források 2014-2020-as tervezését, rámutatva, milyen típusú fejlesztéseket kellene támogatni.
Néhány a jó példák közül:
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandráson, ahol a lakosság nagy része munkanélküli, 25 fő számára biztosították a lehetőséget, hogy elsajátítsák a biogazdálkodás elméleti és gyakorlati alapjait, a képzési időszakot követően pedig önállóan vagy a „félpiaci" struktúrában működő helyi gazdaságban dolgozhassanak. Ma már rangnak számít a „biocsapat” tagjának lenni, és a gazdaságban dolgozók a saját kertjükben is ökologikus módszereket alkalmaznak
Gödöllőn, az ÖKOMAMA projekt keretében 60 kisgyermekes édesanya vett részt az általános készségfejlesztésen kívül, ökoháztartás-vezetési, ökoturisztikai és ökogazdálkodási, vállalkozási, informatikai oktatásban. A program után segítik az elhelyezkedésüket, vállalkozásuk indítását. A képzés hatására több résztvevő kezdte megművelni saját kiskertjét és bekapcsolódott az otthoni komposztálásba is.
A szlovákiai Magasmajtényban miután a térségre jellemző állattenyésztés az utóbbi évtizedekben erősen megcsappant és a szántókon maradt a szalma, átalakították az iskola kazánházát szalmatüzelésűre. Az új technológia alkalmazásával piacot teremtettek a szalmának, bevételi többletforrást a termelőknek és csökkent az üvegházhatású gázok és hamu kibocsátása. Egyúttal a fűtési költségek 50%-kal csökkentek a hazai technológia alkalmazásával.
Reméljük ezek a követendő példák egyre több önkormányzat, civil szervezet, vállalkozás számára ösztönzők lesznek, hogy maguk is valósítsanak meg olyan programokat, amelyek a helyi gazdaságok erősödését szolgálják és hozzájárulnak a határtérség fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A példákkal szeretnénk azt is elérni 2014-től a hasonló kezdeményezések megfelelő támogatásban részesüljenek - mondta Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
