Hat országos civil szervezet a Nemzeti Bank által bejelentett Növekedési Hitel Program fókuszálását és feltételekhez kötését javasolja a fenntartható fejlődés érdekében. A szervezetek ajánlják a hitelprogram kiterjesztését a nonprofit szervezetek gazdasági tevékenységeire, környezeti és szociális szűrők alkalmazását és a helyi gazdaság fejlesztésére való összpontosítását, valamint a későbbiekben hasonló program megfogalmazását a lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra.
A hat civil szervezet (Levegő Munkacsoport, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Szövetség az Élő Tisztáért, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért) levelet küldött a Magyar Nemzeti Bank és a kormány illetékeseinek, amelyben javaslatokat fogalmaztak meg a Növekedési Hitel Programmal kapcsolatban.
A civilek felhívják a figyelmet, hogy egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogramnak áttételes hatásaiban nemcsak a szűken értelmezett gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. Javasolják a különösen nagy környezeti terhelést jelentő termelési, építkezési módok kizárását a hitelprogramból és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával.
A szervezetek véleménye szerint a magyar lakosság jövője szempontjából akkor jár el az MNB helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat kell támogatni, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik és az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. A civil szervezetek példaként említették a biogazdálkodást, az agrár-feldolgozóipari kapacitások kiépítését, a helyi kereskedelem fejlesztését, a kézműipart, a helyi alapanyagokon alapuló és energia- illetve anyagtakarékos építőanyagok gyártását, az energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek támogatását.
A levelet aláíró szervezetek fontosnak tartják, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Hangsúlyozták, hogy e programok a környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.
Emellett aláhúzták a szükségességét hasonló program indításának a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásainak támogatására, mivel a rezsi költségeket fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága.
...................................................................
Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
Örömmel láttuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Program indítását kezdeményezte. Egyetértünk azzal, hogy a gazdaság élénkítésére szükség van az alacsony kamatozású hitelekre. A magyar társadalom és gazdaság fenntarthatóságának erősítése, a program céljainak teljesülése érdekében megfontolásra ajánlunk néhány szempontot.
Javasoljuk a hitelprogram kiterjesztését a nonprofit szervezetek gazdasági tevékenységeire, környezeti és szociális szűrők alkalmazását és a helyi gazdaság fejlesztésére való fókuszálást, valamint a későbbiekben hasonló program megfogalmazását a lakossági energiahatékonysági és megújuló beruházásokra.
1) HITELEZÉS NONPROFIT SZERVEZETEKNEK:
Javasoljuk, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási, valamint egyéb vállalkozási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Számos nonprofit szervezet folytat gazdasági tevékenységet, amelyek komoly mértékben járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez, különös tekintettel a hátrányos helyzetű emberekre. Ezek a szervezetek sok esetben kiszorulnak az önkormányzatoknak, illetve a kkv-knak nyújtott kedvezmények köréből, pedig gazdasági tevékenységeik környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.
2) KÖRNYEZETI ÉS SZOCIÁLIS SZŰRŐK
Egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogram áttételes hatásaiban nemcsak gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. A meghirdetett kedvező hitelkamatoknál elvárható, hogy a vállalkozások bizonyos egyéb feltételeknek is eleget tegyenek. Javasoljuk, hogy a hitelkihelyezéseknél környezeti-szociális szűrőket alkalmazzanak. Javasoljuk bizonyos káros tevékenységek kizárását a meghirdetett hitelprogramból (különösen nagy környezeti terhet jelentő termelés, közlekedés, ill. építkezés, valamint spekulatív befektetések) és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával (energiahatékonyság és megújuló energiák, biogazdálkodás, környezettudatos energia- és hulladéktakarékos beruházások, kerékpáros és tömegközlekedés, szociális gazdaság).
3) HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE:
Ahogy az MNB háttértanulmány is leírja, fontos a program fókuszálása. A magyar lakosság jövője szempontjából akkor járunk el helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat támogasson, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik, az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. Ilyenek például az élelmiszer- és energia-önrendelkezéssel kapcsolatos programok, mint a kisebb agrárvállalkozások tevékenységei, feldolgozóipari kapacitások kiépítése, termelői piacok kialakítása, fogyasztók közvetlen elérését szolgáló tevékenységek, helyi kereskedelem, kézműipar, helyi alapanyagokon alapuló és energia-/anyagtakarékos építőanyagok, energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek.
4) LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK:
Javasoljuk, hogy a későbbiekben a kormányzat fontolja meg hasonló program indítását a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásai támogatására. A lakosság energiafelhasználással kapcsolatos rezsi költségei kiemelkedően magasak, ezeket hosszú távon, fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága. Jelenleg az EU forrásokból nem lehet ilyen projekteket támogatni. Az igényt jelzi, hogy a magyar kormány az elmúlt években több programot indított a fenti beruházások támogatására, amelyeket minden alkalommal napok alatt le kellett zárni a túl nagy igény miatt. Nem mellékes szempont, hogy az ilyen célú beruházások elsősorban a magyar kkv-knak kínálnak megrendeléseket, amely által hozzájárulnak a gazdaság egészséges élénkítéséhez. A Nemzeti Energiastratégia tartalmazza ezt a gondolatot egy energia cafeteria rendszer hozzákapcsolásával, de eddig nem történt elegendő lépés a Stratégia ilyen irányú megvalósítása érdekében. Javasoljuk egy speciális kormányzati program megfogalmazását a lakossági energiahatékonyság fejlesztésére, megvizsgálva az MNB, illetve az EU 2014-2020-as forrásai felhasználásának lehetőségét is.
Szakmai szervezetekként számos tanulmányt, konkrét javaslatot dolgoztunk ki az ügyben, amelyeket szívesen ajánlunk felhasználásra a Magyar Nemzeti Bank vagy a kormányzat igénye esetén.
Tisztelettel, az alábbi szervezetek megbízásából
Budapest, 2013. április 10.
Dr. Farkas István Tamás
ügyvezető elnök
Magyar Természetvédők Szövetsége
Gerencsér Balázs, igazgató, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány
Kapitány Ákos elnök, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Kajner Péter elnök, Szövetség az Élő Tisztáért
Lukács András elnök, Levegő Munkacsoport
Dr. Roszík Péter alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség
