A Rosia Montana
Gold Corporation (RMGC) verespataki aranybányaterve immár egy
évtizede aggodalommal tölti el és intenzíven foglalkoztatja a
romániai civil szférát és közvéleményt. A gigantikus bányaterv a
kezdetektől fogva számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi és
emberjogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vetett
fel.
A Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületű kráterek maradnának. A bányászati tevékenység közvetlenül 1258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdő kiírtását feltételezi. A üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200.000 tonna cianid felhasználásával (!). Jelenleg évente 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora. A verespataki bányaterv évi 13.000 tonna nátrium-cianid- felhasználással számol! Mindemelett az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel fogadta el azt az állásfoglalást, amely a cianidos bányászat európai szintű betiltását javasolja.
A cián (CN-) egy vegyértékű, negatív
összetett gyök, egy szén- és egy nitrogénatomból áll. A
szabad (CN)2 vegyület keserűmandula szagú, színtelen gáz,
nagyon mérgező és gyúlékony. A hidrogén-cianid (HCN) kékes
árnyalatú, könnyen párolgó folyadék (kéksav) vagy színtelen
gáz. Nagyon mérgező, ezt alkalmazták a gázkamrás
kivégzéseknél (Cyclon-B hatóanyaga). Letális dózis 1
mg/testsúlykilogramm. Vegyifegyvernek számít. A bányászatban
használt cianidok a hidrogén-cianid sói, mint a NaCN. Már a
levegőben található vízpárából és szén-dioxidból keletkező
szénsav hatására is bomlanak, amit hidrogén-cianid
felszabadulása kísér! Vízzel érintkezve, vízben oldva is
cianidion (CN–) vagy hidrogén-cianid (HCN) fejlődése közben
bomlik! 50-60 milligramm cianid megöl egy embert!
A technológiai
folyamatból kikerülő, aprószemcsésre összezúzott, nehézfémekkel
valamint ciánkomponensekkel terhelt 215 millió tonna hulladékot
egy 180 méter magas kőgáttal(!) elzárt völgyben helyeznék el. A
360 hektáron elterülő zagytározó alját semmilyen módon nem
tervezik szigetelni, így az elhelyezett veszélyes hulladék
biztos és folyamatos szennyezéssel fogja terhelni a levegő
mellett, a felszíni és felszín alatti vizeket. Ez a völgyzáró
gát és a mögötte felhalmozott töméntelen veszélyes hulladék
évszázadok múlva is ott lesz és gátszakadás esetén példanélküli
katasztrófát okozhat. Most ebben a völgyben egy település,
Szarvaspatak található lakóházaival, templomaival, temetőivel és
halottaival, valamint a még élő és élni akaró emberekkel, akiket
kényszerű kilakoltatással fenyeget a bányaprojekt.
Verespatak kétezer
éves történelmi, kulturális és építészeti öröksége egyedi és
felbecsülhetetlen érték, amelyet szintén megsemmisítenének. A
római kori leletek és bányajáratok elpusztítása, a templomok
lerombolása, a halottak kiásása és a műemléképületek
tönkretétele pénzben megfizethetetlen, erkölcstelen vétek. Ezek
megőrzése egy 1258 hektárnyi bányaterület kellős közepén, négy
kráter között, ahol napi 10 tonna dinamittal robbantják a
kőzettesteket és percenként járnak a 150 tonnás tehergépkocsik,
teljesen képtelenség.
A Gabriel
Resources Rt. – amely a bányatervet
szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája –, eddig semmiféle
bányászati tevékenységet nem folytatott, hiszen kifejezetten a
merész verespataki bányaterv kedvéért hozták létre,
adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégeken keresztül.
Magyarán képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni,
kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.
A bányaterv
engedélyeztetési folyamata során számos kétes, korrupciógyanús
és illegálitásra, megvesztegetésre valamint hatalommal való
visszaélésre utaló probléma ütötte fel a fejét. A teljesség igénye
nélkül megemlítjük:
- Az 1997-99-es időszakban a volt Ipari és Kereskedelmi miniszter az egész Aranynégyszöget (520 km2) 20 évre mindössze 3 millió dollárért adta koncesszióba.
- A Minvest állami vállalat (amely az RMGC részvényesévé vált) átengedte kitermelési engedélyét a Gabriel Resources Rt.-nek, amit később többször módosítottak az RMGC érdekeinek megfelelően.
- Több állami hivatalnok és tisztségviselő, akik a Környezetvédelmi Minisztérium és az Országos Ásványkincshatóságnál töltöttek be funkciót, az idők folyamán átkerültek a bányanyitást kezdeményező céghez, illetve ennek érdekszférájába.
- Az RMGC hatására a verespataki helyi tanács olyan területrendezési tervet fogadott el, amely teljesen monoindusztriális területté nyílvánította Verespatakot, ellehetetlenítve bármilyen helyi gazdasági, vállalkozói tevékenységet a bányaprojekten kívül.
- A szerzők utólagos elhatárolódó állásfoglalása szerint megcsonkították és meghamisították a környezeti hatástanulmányhoz készített, a település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó független szakértői jelentést.
A civil szervezetek számtalan törvényszéki eljárást kezdeményeztek az észlelt problémák orvoslására, amelyek közül többet már felsőfokon is megnyertek. Ilyen például a felsőfokon immár többször is semmisnek nyilvánított területrendezési bizonylat, amelyet azonban a hatóságok mindig újból kiállítottak.
Tudatában
vagyunk, hogy a romániai sajtótermékeket elözönlő óriási
médiakampány a kétes aranybányaprojekt arculatát próbálja
tisztára mosni, amely nélkülözhetetlen a hallgatólagos vagy
nyílt politikai támogatás fenntartásához. Tudjuk, hogy az
RMGC fizetett reklámüzenetei a romániai állampolgárok
százezreire próbál hatni nap, mint nap, hogy lassan elaltassa a
közvélemény ellenállását. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha a
bányaprojekt annyira tiszta, törvényes, hasznos és jó, mint
hirdetik és hitetik, semmi szükség nem lenne dollármilliókat
költeni fizetett reklámokra, hiszen nem akarnak eladni semmit az
embereknek.
Mi a józan
eszünknél maradtunk, ezért az itt röviden felsorolt tények
ismeretében és tükrében ezennel kijelentjük, hogy a
Verespatakra tervezett aranybánya sohasem valósulhat meg. Nem valósulhat
meg, amíg Románia, jogállamhoz illően, biztosítja minden egyes
állampolgára számára az Alkotmány által is szavatolt emberi
jogainkat a tiszta és egészséges környezethez, a közérdekű
információkhoz való hozzáféréshez és a döntéshozatali
részvételhez, a kulturális örökségünkhöz, a magántulajdonhoz és
a szabad vállalkozáshoz.
Felhívjuk a
figyelmet, hogy a bányaprojekt ellen felemelték már szavukat és
állást foglaltak a történelmi egyházak, a Román Tudományos
Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató a világ minden
részéről, az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete)
és számos romániai és külföldi civil szervezet és magánember,
nem beszélve a Magyar Államról, amely a határon átnyúló
környezeti hatások kockázata miatt többször hangsúlyozta, hogy
ellenzi a projekt megvalósulását.
Ezek után,
kiemelten emlékeztetünk mindenkit, hogy 2003-ban a
Minvest Deva (az RMGC állami társtulajdonosa) minden ehhez
szükséges engedély nélkül elkezdte a verespataki, törvényes
védettséget élvező Kirnyik hegyet robbantani és bányászni. A
civil szervezeteknek peres úton sikerült leállítaniuk ezt az
illegális, romboló tevékenységet. Ezt követően 2004-ben a
Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium kibocsájtott egy
régészeti mentesítési bizonylatot a verespataki Kirnyik hegyre,
hogy az RMGC-t a védettség ne akadályozza bányatervének
megvalósításában. Ezt a bizonylatot 2007-ben a Brassói
Törvényszék felsőfokon semmissé nyilvánította, és a Kirnyik
hegyet ismét az őt megillető védettség alá helyezte, amely
garantálja az itt található régészeti leletek és római korú
bányajáratok épségét és fennmaradását az utókor számára.
Most
megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy Kelemen Hunor, jelenlegi
Kulturális és Örökségvédelmi Miniszter és egyben a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, újból kibocsátotta
a régészeti mentesítési bizonylatot, és jóváhagyta az RMGC
örökségmentési tervét.
Ráadásul a terv
deklaráltan az örökségvédelmi miniszter kezdeményezése nyomán
született, és ennek megvalósítását maga az RMGC finanszírozza 70
millió dollárral.
Felhívjuk a
figyelmet és hangsúlyozzuk, hogy a régészeti mentesítési
bizonylat, természeténél fogva azért szükséges, hogy az eddig
védett területet mentesítse a törvényes védelem alól, és
lehetővé tegye a területen a bányászatot és az eddig törvény
által védett értékek megsemmisítését. Ez tény és törvény
szerinti valóság, amelyet egy 70 millió dolláros kétes ügylet
nyélbeütése kísér a minisztérium és az RMGC között. A
megállapodás szerint az RMGC részletekben fogja fizetni az
összeget, azzal a feltétellel, hogy a bányaprojekt elindításához
szükséges valamennyi engedélyt és jóváhagyást, végleges és
megfellebezhetetlen formában megkapja. Gyakorlatilag Kelemen
Hunor a megállapodással vállalta, hogy a
70 millió dollár ellenében garantálja, hogy az RMGC minden még
szükséges engedélyt és jóváhagyást megkap más minisztériumok és
hatóságok részéről, sőt még azt is felvállalta, hogy ezeket az
engedélyeket nem fogja törvényszéki végzés semlegesíteni, mint
ahogy eddig számos alkalommal megtörtént. Mellesleg a
megállapodás nem tartalmazza, hogy az összeget a Kirnyik hegy
régészeti értékeinek megmentésére kellene fordítani, azt viszont
igen, hogy az RMGC 2011 decemberéig elvárja az összes, még
szükséges engedélyt.
Felháborító, hogy
Kelemen Hunor ezzel a dollármilliós ügylettel próbálja
eltakarni és jó színben feltüntetni egy műemlékvédelmi terület
megszüntetését, azt hangsúlyozva, csak így lehetséges a
verespataki kulturális örökségünk megőrzése.
A bányaprojektre
vonatkozó, röviden vázolt tények ismeretében ez nem más, mint
gyanús megalkuvás, a verespataki bányaterv megvalósításának
magasszintű támogatása, amelyet felháborító szemfényvesztéssel
próbálnak palástolni. Annál is inkább, mivel a tények
ismeretében az RMDSZ az évek során határozottan ellenezte a
verespataki bányatervet. 2009 decemberében Markó Béla, az RMDSZ
akkori elnöke - mielőtt kinevezték volna a román kormány
miniszterelnök-helyettesévé - úgy nyilatkozott: az RMDSZ
álláspontja változatlan, továbbra is ellenzi a verespataki bánya
megnyitását. Felháborító önellentmondás és köpönyegforgatás az
RMDSZ részéről, hogy jelenlegi elnöke, Kelemen Hunor azt
nyilatkozza: az RMDSZ-nek márpedig nincs határozott álláspontja
Verespatak kapcsán.
Ezúton
kijelentjük, hogy ránk nézve Kelemen Hunor - mint a romániai
magyarság képviseletét felvállaló RMDSZ elnöke és az RMDSZ
színeiben miniszteri tisztséget viselő politikus - hozzállása
a kétes verespataki bányaprojekthez és ennek megvalósulását
támogató döntése elfogadhatatlan és szégyenteljes, amelytől
ezúton teljes mértékben elhatárolódunk. Megítélésünk
szerint Kelemen Hunor – jelenlegi tisztségeiből kifolyólag – az
egész romániai magyar közösséget kompromittálta, ezért
kijelentjük: ebben az ügyben nem a mi álláspontunkat képviseli.
Tisztelettel
felszólítjuk Kelemen Hunort, hogy vonja vissza a
Kirnyik-hegyre kiállított régészeti mentesítési bizonylatot,
amellyel a verespataki bányaprojekt megvalósulásához
jóhiszeműen vagy netalán érdekből hozzájárult, hiszen döntése
homlokegyenest ellentmond a Kulturális és Örökségvédelmi
miniszteri kötelességének.
Amennyiben
bármilyen oknál fogva ezt nem teheti meg – az erdélyi magyar
nemzeti közösség méltóságának, jóhírének és becsületének
védelmében – kérjük, mondjon le miniszteri
tisztségéről.
Kelt. 2011 augusztus 3., Kolozsvár
Az állásfoglalás és az aláírók listája innen letölthető