A közelmúltban nagy vihart kavart Semjén Zsolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, miniszterelnök-helyettes levele a vidékfejlesztési miniszterhez, amely szerint tegyen vadászhatóvá több védett madár és emlős fajt. Történik ez akkor, amikor az Európai Unió értékelése szerint az elmúlt 10 évben - számos intézkedés ellenében - nem sikerült megállítani a biológiai sokféleség hanyatlását, természeti értékeink pusztulását. Az értékelés kapcsán az Unió világossá tette, hogy a természeti értékek megóvása az Unió prioritásai közé tartozik.
A kép forrása: Wikipédia
Örömmel vettük, hogy a vidékfejlesztési minisztérium kinyilvánította, hogy a kérdés nincs napirenden. Éppen ezért döbbentünk meg a híren, mely szerint a minisztérium vezetése - feltehetően összefüggésben az említett üggyel - eltávolítani szándékozik a minisztériumból Rodics Katalin főosztályvezető-helyettest. Rodics Katalin 24 éve dolgozik a természetvédelmi kormányzatban és hozzá tartoznak a nemzetközi természetvédelmi egyezmények, köztük a Washingtoni Egyezmény végrehajtása is. Ez utóbbi egyezmény betartása korlátozást jelent a vadászható fajokra, azok kereskedelmére nemzetközi és hazai szinten egyaránt.
Rodics Katalinnak számos elévülhetetlen érdeme van több területen. Élharcosa volt annak, hogy Magyarország génmódosítás-mentes legyen. Komoly szerepet játszott az ehhez szükséges érvek kidolgozásában amikor Magyarország bejelentette az EU-nál a MON810-es génmódosított kukoricára kihirdetett termesztési tilalmat, kiemelkedő érdeme volt a tagállamok kétharmada meggyőzésében. Ugyancsak nagy szerepe volt abban, hogy az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel foglalt állást Magyarország génmódosítás-mentessége ügyében.
Emellett például sokat tett a tápiószelei Agrobotanikai Intézet megmentéséért, amelyik Európa harmadik legnagyobb génbankja, és az előző kormány alatt néhány érdekcsoport gyakorlatilag fel akarta számolni. Ezt közel két éve a Parlamentben átadott Jánossy Andor-díjjal el is ismerték. A jelenlegi kormánynak a hazai tájfajták megőrzése, éppen az ő tevékenysége révén is prioritási területévé vált, mint ahogy az őshonos állatfajták génmegőrzése.
A kérdés az, hogy lehet-e ennél többet tenni a köz érdekében, és hogy ha ez nem elég, akkor mennyit kell tenni ahhoz, hogy valaki tovább folytathassa napi 11 órás minisztériumi tevékenységét?
Alulírott, környezet-és természetvédelmi szervezetek tiltakozunk az ilyen eljárások ellen, és a természetvédelem ily módon történő ellehetetlenítése miatt.
Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ)
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK)
Greenpeace Magyarország Egyesület
Levegő Munkacsoport
