Zuhanórepülésben a génmódosított növények termesztése Európa-szerte

Zuhanórepülésben a génmódosított növények termesztése Európa-szerte

Szélesednek a repedések a biotechnológiai ipar mítoszain

Brüsszel - Budapest, 2011. február 22: A géntechnológiai ipar által támogatott adatok közzétételének napján a Föld Barátai nemzetközi szervezet és tagszervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített új tanulmány rávilágít, hogy a génmódosított növények termesztése Európa-szerte egyre jobban visszaszorul: egyre nő a génmódosított fajtákat betiltó országok száma, miközben csökken a génmódosított növények termőterülete [1].

A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” című tanulmány idei kiadása rávilágít, hogy Európa mezőgazdasági területeinek kevesebb mint 0,06%-án termesztenek génmódosított növényeket. 2008 szeptembere óta ez 23%-os csökkenést jelent. Az egyre bővülő negatív környezeti hatások miatt hét tagállamban van érvényben termesztési tilalom a Monsanto génmódosított kukoricáira. Három országban – köztük Magyarországon – közvetlenül a 2010-es tavaszi engedélyezését követően egészségügyi kockázatok miatt betiltották a BASF génmódosított burgonyáját, illetve először az unió történetében öt tagállam beperelte az Európai Bizottságot egy génmódosított növény engedélyezése miatt [2].

 „A génmódosított élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni lakossági tiltakozás Európa-szerte egyre erősödik [3], ugyanis a fogyasztók és a gazdák azt látják, hogy a génmódosított fajták nem nyújtanak semmiféle hozzáadott értéket, csupán a környezeti- és egészségügyi kockázatokat növelik. A génmódosított növények nem segítik elő, hanem inkább hátráltatják bolygónk lakosságának egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátását” – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelőse.

 Globális szinten, a tanulmány rávilágít arra, hogy még a génmódosítás párti Dél-Afrika is arra kényszerült, hogy lépéseket tegyen a génmódosított növények által okozott negatív hatások mérséklésére, melyek a gazdákat, az állampolgárokat és a környezetet is érintik.

 A brazil kormány génmódosítás-mentes szója programot indított, hogy biztosítsa a gazdák hozzáférését a nem génmódosított szója vetőmagokhoz. Argentínában egy új tanulmány mutatott rá arra, hogy a glüfozát gyomirtó, amelyet a világban termesztett génmódosított növények többségénél használnak, súlyos egészségügyi problémákat okozott [4]. Ez oda vezetett, hogy betiltották a gyomirtó permetezését az emberek lakóhelyének közelében. Uruguayban számos település génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja területét.

 „Dél-Amerikában a gazdák és a lakosság viseli a génmódosított növények egy évtizedes termesztésének következményeit az egészségügyi katasztrófák széleskörű elterjedésével és a költségek emelkedésével. A mítosz, amelyre a biotechnológiai ipar épült, szertefoszlik. A Dél-Amerika-szerte szabadjára engedett pusztítás mutatja, hogy ez a technológia nem felel meg a célnak. Ez ébresztő lehet a világ többi része számára, hogy környezetbarát gazdálkodási módszerek irányába kellene továbblépni – tette hozzá Martin Drago, a Föld Barátai nemzetközi szervezet élelmiszer-önrendelkezés koordinátora.

A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? Egy iparág, amely mítoszokra épült” tanulmány további megállapításai:
- A génmódosított növények új generációja, amely megnövelné a veszélyes Dicamba, ill. 2,4,D gyomirtók használatát, kibocsátásra készen áll az Egyesült Államokban. A biotechnológiai cégek előszeretettel propagálják ezeket a fajtákat, mint amelyek megoldást nyújtanak arra a kudarcra, amit az eddigi génmódosított növények a gyomokkal szembeni küzdelemben és a növényvédő szerek felhasználásának várt csökkenésében szenvedtek el.

- A biotechnológiai cégek az Egyesült Államok kormányának segítségével most új piacok után néznek Afrikában, azért hogy megmeneküljenek a csődtől. A Gates Alapítvány, amely több milliárd dollár értékben támogat mezőgazdasági projekteket Afrikában, Monsanto részvényeket vásárolt, ezáltal közvetlenül érdekeltté vált a génmódosítással foglalkozó cégek profitjának maximalizálásában, ahelyett, hogy védené a kistermelők érdekeit Afrikában.

Jegyzetek:
[1] http://www.foeeurope.org/GMOs/download/who-benefits-from-gm-crops-2011.pdf
[2] http://www.foeeurope.org/GMOs/download/FoEE_Who_benefits_fact_sheet.pdf
[3] Az Eurobarométer szerint az európai közvélemény 61%-a ellenzi a génmódosított növényeket. European Commission (2010), Eurobarometer: Biotechnology Report, 2010. október.
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_341_en.pdf
[4] Paganelli, A et al. Glyphosate-Based Herbicides Produce Teratogenic Effects on Vertebrates by Impairing Retinoic Acid Signaling, /Chem. Res. Toxicol./, 2010, 23 (10), pp 1586–1595,
http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/tx1001749