A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat által rendezett szakmai eseményen környezetvédő szakemberek és politikusok vették számba az Európai Unió soros magyar elnökségéből adódó vízminőség védelmi lehetőségeket. A konferencián kiemelt figyelmet szenteltek a cianidos bányászati technológiának, illetve azon egyéb ipari, mezőgazdasági tevékenységeknek, melyek nagymértékben károsítják a hazai vízminőséget. Szó esett olyan hazai és nemzetközi katasztrófákról is – mint pl. a kolontári iszapömlés –, melyek jelentősen veszélyeztetik vizeink állapotát.
„A kolontári katasztrófa és korábban a nagybányai ciánszennyezés is bebizonyította, hová vezet az, ha a gazdasági érdekeket a környezet és társadalom érdekei fölé helyezzük. Ideje lenne levonni a tanulságokat és elkezdeni felszámolni a Kárpát-medencében található potenciális szennyező-forrásokat. Fel kéne végre hagyni a természeti értékeinket elpusztító bányászati tevékenységekkel, és a mindezek hajtóerejéül szolgáló erőforrás- és energiaigényes termelési-fogyasztási szerkezetet is meg kellene változtatni” – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse.
A nemzetközi konferencián politikusok és civilek is felszólaltak a vízminőség védelmi lehetőségei kapcsán. Az eseményen többek között részt vett Kling István, vízügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint Stephanie Roth, Goldman környezetvédelmi-díjas verespataki aktivista is.
Tizenegy évvel a nagybányai ciánszennyezést követően a természetvédők javasolják a magyar kormánynak, hogy az EU elnökség során kiemelt témaként foglalkozzanak a cianidos technológia uniós szintű betiltásával, valamint a potenciális szennyező-források haladéktalan felszámolásával. Az MTVSZ véleménye szerint a magyar EU-elnökség kitűnő alkalmat nyújtana a cianidos technológia európai betiltására, különös tekintettel arra, hogy a Duna Stratégia is kiemelt téma az elnökség idején.