A Magyar Országgyűlés a napokban tárgyalja az éghajlatvédelmi törvény tervezetét. A februári időszak rövidsége miatt a törvényt csak akkor tudja elfogadni a Parlament, ha nem nyújtanak be hozzá módosító javaslatot, vagy rendkívüli eljárásban döntenek róla.
A törvényjavaslatot, amely többek között 40%-os kibocsátás-csökkentést irányoz elő 2020-ig az 1990-es bázisértékhez képest, hétfőn az összes bizottság általános vitára ajánlotta. Kedden a plenáris vita során mind a környezetvédelmi minisztérium, mind a négy parlamenti párt képviselői támogatásukról biztosították a javaslatot. A plenáris vitán egyetlen képviselő sem szólalt fel, aki túlzónak tartotta volna a kibocsátás-csökkentési célokat.
Ezzel szemben az MSZP két képviselője módosító indítványokat adott be, amelyekben a 2020-as kibocsátási célt 20%-ban akarják előirányozni. Magda Sándor, a módosítás egyik elterjesztője a sajtóban elmondta, hogy javaslatával a Mátrai Erőmű érdekeit kívánja védeni.
A Magyar Természetvédők Szövetsége a levelet írt a parlamenti frakcióknak, hogy a házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a törvényt. A természetvédők hangsúlyozták, hogyha a pártok támogatásukról biztosítják a törvénytervezet, és azt a plenáris ülésen egyetlen pártképviselő sem támadja, akkor meg kell tenniük, hogy sürgősséggel biztosítsák a törvény eredeti változatának az elfogadását, ahogy azt közel 500 civil szervezet kérte a napokban.
Habár Magda Sándor javaslatait a gazdasági bizottság sem támogatta, előfordulhat, hogy ügyrendi okok miatt megakadályozzák a törvény elfogadását ebben a parlamenti ciklusban. Nem lehet, hogy a parlamenti pártok, amelyek teljes támogatásukról biztosítják az eredeti törvényjavaslatot, foglyai legyenek néhány politikus által képviselt csoportérdekeknek -- mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Emellett a Szövetség levelet írt Magda Sándornak is, amelyben kérik a módosító javaslat visszavonására. Levelükben felhívják a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban tervezett 40%-os célból Magyarország az Országos Meteorológia Szolgálat adatai szerint 2008-ra már 30%-ot teljesített. Tehát Magda Sándor javaslata nem csökkentési, hanem kibocsátás-növelési szándékot takar. A módosító javaslat elfogadása esetén a törvény nem éghajlatvédelmi, hanem éghajlatkárosítási célokat fog szolgálni.
A természetvédők emlékeztették a képviselőt arra, hogy az Európai Unió szabályozása szerint a nagy kibocsátó ipari szektornak uniós szinten a 2005-ös bázistól számítva 21% kibocsátás-csökkentést kell elérnie. Tehát nem a tervezett magyar klímatörvény kényszeríti erőfeszítésekre a Mátrai Erőművet, hanem már meglévő EU kötelezettség.
Gyulai Iván, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi munkacsoport vezetője aláhúzta, hogy a törvény eredeti koncepciója szerint a kibocsátás-csökkentés valódi mértéke 10% a következő tíz évben. Ez a csökkentés a hazai társadalom minden szereplője között oszlik szét, és az európai szabályozásnál nem ró nagyobb terhet arra a szektorra, amelyért az MSZP képviselője aggódik. Sőt a tervezett visszatérülő Éghajlatvédelmi Alap kamatmentes kölcsönöket nyújthat az iparvállalatok számára is, hogy hatékonyságnövelő intézkedéseket tegyenek.
Az MTVSZ szerint Magda Sándor alaptalanul aggódik a megszűnő munkahelyek miatt. A törvény a gazdaságot technológiai váltásra sarkallja, amely éppen az új, karbonsemleges termelési és fogyasztási szerkezet létrehozásával teremt új foglalkoztatási lehetőségeket.
A természetvédők azt kérik Magda Sándortól, hogy vonja vissza módosító javaslatait és ne álljon a változás útjába. Magyarországnak előbb-utóbb át kell térnie az alacsony széndioxid kibocsátású gazdasági pályára. Ez olyan környezeti és gazdasági kényszer, amely alól a döntéshozók sem térhetnek
