Összefogás Verespatak megmentéséért és a ciántechnológia európai betiltásáért
Budapest, 2010. február 1.: Nemzetközi konferencián emlékeztek meg a természetvédők a nagybányai ciánszennyezés tizedik évfordulójáról. A konferencia résztvevői a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülése érdekében szorgalmazták a cianidos bányászati technológia európai betiltását és a potenciális szennyezőforrások felszámolását.Fülöp Sándor ombudsman védnökségével nemzetközi konferenciát szervezett a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége a nagybányai ciánszennyezés tizedik évfordulóján. A konferencián megemlékeztek arról, hogy
2000. január 30-án az ausztrál-román aranybánya cég, az Aurul nagybányai létesítményének gátszakadása következtében százezer tonna cianid tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos patakon keresztül a Szamosba, majd a Tiszába. Alig másfél hónappal később, 2000. márciusában egy borsabányai gátszakadás következtében pedig súlyos nehézfémszennyezés terhelte meg a Felső-Tisza ökológiai rendszerét.
A folyószennyezések következtében 1240 tonna hal pusztult el, jelentősen károsodott a Szamos és a Tisza élővilága. A beleset következtében óriási veszteség érte a halászattal foglalkozókat, s a Tisza-menti turizmust is jelentősen visszavetette a szennyezés. Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. Az Aurul ellen indított perben azonban a mai napig nem született érdemi döntést, sem a károsultak, sem Magyarország nem kapott kártérítést.
Az akkori folyószennyezések következtében felállt EU-s és ENSZ vizsgáló bizottságok több mint ötven potenciális szennyezőforrást azonosítottak a Tisza vízgyűjtő területén. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor e potenciális szennyezőforrások közül lényegében egyet sem számoltak fel, ennek következtében az elmúlt években rendszeresen szembesülhettünk újabb folyószennyezések tényével. Ráadásul az időközben Verespatakra, Csertésre ill. Körmöcbányára tervezett újabb aranybánya beruházások további folyószennyezésekkel és egyéb környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokkal fenyegetnek.
Tíz évvel a nagybányai szennyezés után döntő pillanathoz értünk. Együtt, most meg tudjuk menteni Verespatakot és egyedülálló kulturális örökségét, mely mindannyiunkat inspirált. Ehhez csak arra van szükség, hogy a magyar emberek levelet írjanak Románia magyar környezetvédelmi és kulturális minisztereinek, és arra bátorítsák őket, hogy alkalmazzák azokat a törvényeket, melyek megvédik e települést. Verespatak jobbat érdemel! - jelentette ki Hans Hedrich, a Mentsük meg Verespatakot kampány segesvári képviselője.
2009 őszén a Ciánmentes Magyarországot! koalíció keretében több mint hatvan magyar és közép-európai civil szervezet kezdeményezte a cianidos technológia bányászati alkalmazásának betiltását. A széleskörű összefogás hatására az Országgyűlés decemberben elsöprő többséggel megszavazta a cianidos technológia magyarországi tilalmát tartalmazó bányászati törvény módosítását.
Nem elégedhetünk meg azonban a cianidos technológia hazai betiltásával. Különösen azért nem, mert a szomszédos országokban még újabb aranybánya beruházások fenyegetnek. Ezért kezdeményezzük a cianidos technológia európai betiltását és támogatjuk a cianid betiltásáért küzdő romániai, bulgáriai és görög kezdeményezéseket -- hangsúlyozta Dönsz Teodóra, a Fenntarthatóság Felé Egyesület elnöke.
Javasoljuk a 2011. évi soros EU elnökségre készülő magyar kormánynak és a választásokra készülődő politikai erőknek, hogy tegyék a soros EU elnökség kiemelt témájává a cianidos technológia uniós szintű betiltását, valamint a potenciális szennyezőforrások haladéktalan felszámolását -- tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse.
A fenti célok elérése érdekében a konferencián résztvevő szervezetek Ciánmentes Európát! néven nemzetközi hálózatot hoznak létre.
