Budapest, 2009. december 19.: A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a 2009-es Koppenhágai Klímacsúcson a fejlett országok kormányai nem biztosítottak erős és fair ENSZ megállapodást az éghajlat védelmében.
Ahelyett, hogy megfelelő üvegházgáz kibocsátás csökkentési célszámot és új, hosszú távú támogatást tettek volna le az asztalra, a fejlett országok azért szorongatták a fejlődőket, hogy ennél jóval kevesebbet fogadjanak el. Annak ellenére, hogy a probléma fő okozói, a fejlettek csak rövid távú politikai érdekeiket tartották szem előtt – nyilatkozott Nnimmo Bassey, a nemzetközi Föld Barátai környezetvédő szervezet elnöke.
Vezető szerepet a konferencia során egyedül az állampolgárok mutattak, a Föld Barátai és magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége pedig érdekeiket képviselve tovább folytatja küzdelmét az erős és igazságos klímavédelmi megállapodás érdekében – értékelte a klímacsúcsot Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi programvezetője.
Egyre többen csatlakoznak a klímaigazságosság ügyéhez, egyre többen ismerik fel, hogy alapvető gazdasági-társadalmi szerkezetváltásra van szükség a fejlett országokban, így Magyarországon is. A zöld gazdaságélénkítéshez és a tartós munkahelyteremtéshez véleményünk szerint olyan közgazdasági-jogi szabályozó eszközök kellenek, amelyek a fosszilis erőforrások használatának fokozatos csökkentése mellett képesek ösztönözni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni a klímabarát megoldásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége által kezdeményezett klímatörvény is egy ilyen eszköz lehet. - foglalta össze Botár Alexa.
Mi az, amit a Koppenhágai Klímacsúcs NEM ért el:
- A Koppenhágai Egyezményt a legtöbb ország csak tudomásul vette, mivel nem jogilag kötelező, csak politikai egyezség, nem is kell aláírni. Nem csoda, hiszen egyetlen (korábban már megfogalmazott) célszámot tartalmaz: azt, hogy a század végéig lehetőleg a 2 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési határszinten belül kell maradni.
- Az Egyezmény nem határoz meg kibocsátás-csökkentési célszámot a fejletteknek sem 2020-ra, sem 2050-re, ezeket mind 2010 februárjáig halasztja. A fejlett gazdag országok nem kötelezték el magukat egy 40%-os kibocsátás-csökkentés mellett 2020-ra (1990-hez képest). E csökkentéseket hazai szinten kellene teljesíteni – offsetting nélkül. Az offsetting, beleértve az ún, Tiszta Fejlesztési Mechanizmuson (CDM) keresztül történő offsetting-et is, álmegoldás és el kell vetni.
- A fejlett országok nem ismerték el mindazt a klímavédelmi adósságot, amellyel a fejlődő országoknak tartoznak az évtizedek óta tartó szennyezés miatt. Csak nagyon kevés összeget ajánlottak fel gyorstámogatásként a fejlődőknek 2012-ig (30 Mrd USD), és a hosszútávú támogatás mellett is csak kötelezettség nélkül 'elhatározták magukat' (100 Mrd USD/év elvileg, szemben a szükséges 150-450 Mrd USd/év szükséges összeggel).
- A Világbankot és klímavédelmi alapjait nem vetették el, annak ellenére, hogy a fejlődő országok adósságait kimutathatóan növelik és olyan fosszilis ill. nem tiszta energiákat népszerűsítenek, mint a “tiszta szén”.
- Az erdőket még mindig beszámítják az offsetting-be, és ez hátráltatja a valódi éghajlatvédelmet és az erőirtás megfékezését. Különösen, hogy a szöveg alapján a monokultúrás, környezetileg és az őslakosok számára problémás ültetvények is erdőnek számítanak, márpedig messze nem azok.
- Az olyan klímavédelmi álválaszok, mint az atomenergia vagy az agroüzemanyagok, nem lettek kizárva az ENSZ tárgyalásokból.
ofsetting = Rugalmassági mechanizmus, melynek során a fejlett országok a fejlődő országokban végrehajtott kibocsátáscsökkentő beruházásaikat is hozzászámolják a kibocsátáscsökkentési vállalásaikhoz.
Az alábbi táblázatban részletesen összefoglaltuk a klímacsúcs eredményeit.
Paraméterek | Mit tartalmaz a Koppenhágai Egyezmény? | Mi hiányzik belőle? | Mit várt el a fejlődő országok többsége minimumként? |
Globális átlag-hőmérséklet-emelkedés limit és kibocsátási célszám 2020-ra | 2 C fokos limit 2100-ig, a jelenlegi vállalásokkal kb. 18%-os csökkentés Annex 1 országokban 2020-ra (ami 3 C fokos emelkedést jelent). 2010 februárig elnapolja a fejlettek 2020-as és 2050-es célszámának megegyezését | - Az EU mozduljon el a 20%-os egyoldalú csökkentéstől, a tudomány szerint szükséges 40%-os csökkentés teljesíthető. Minden fejlett ország vállalásának a korábban megfogalmazott 25-40% intervallum végébe kellene esnie. 2020-ra és 2050-re is kellene már most célszám | 1,5 C fokos limit, 45% csökkentés Annex 1 országokban 2020-ra |
Hosszú távú cél | Ld. 2 C fokos limit 2100-ra, ezzel talán elkerülhető a klímaváltozás nagy tömegek számára katasztrofális következménye | A 2 C fokos limiten csökkenteni kellene, 50% a valószínűsége, hogy nem elég a klímaváltozás veszélyes mértékének elkerüléséhez | Stabilizálni a kibocsátásokat olyan szinten, amellyel elkerülhető a klímaváltozás veszélyes mértéke |
Jogi forma | Nem kötelező érvényű, csak általános szöveg, a globális és kötelező megállapodást 2010-re a COP16-ra, Mexikóra hagyja | Kötelező érvényű globális megállapodás szükséges mielőbb | Tartsák meg a kötelező érvényű Kiotói Jegyzőkönyvet, esetleg külön Koppenhágai döntések |
Pénzügyek: A fejlettek támogatása a fejlődők felé | 2010-2012 között 30 Mrd USD gyorstámogatás, 2020-ra 100 Mrd USD melletti elkötelezettség, de csak akkor, ha a fejlődők átláthatóan hajtják végre klímaprogramjukat | A fejlett országok nem ismerték el mindazt a klímavédelmi adósságot, amellyel a fejlődő országoknak tartoznak az évtizedek óta tartó szennyezés miatt. Mindkét összeg kevés: tanulmányok és maguk a fejlődők szerint is 150-450 Mrd USD/év szükséges 2020-ig, azaz a fejlettek GDP-jének 1-3%-a. | A támogatás legyen minimum 2%-a a fejlett (Annex 1) országok GDP-jének |
Elsődleges pénzügyi forrás | Annex 1 országok, egyelőre csak önkéntes felajánlások | Ezek általában újracsomagolt pénzek http://www.wdm.org.uk/facts-behind-climate-finance-figures | Annex 1 országok elemzett, megfelelő hozzájárulása |
Kiskapuk (loopholes) kizárása | | Az offsetting-et nem zárták ki a fejlettek kibocsátás-csökkentéséből; a Világbankot és ‘klímavédelmi alap’-jait nem vetették el; az erdők nem lehetnének az ofsetting eszközei (a REDD szövege rossz) | A kiskapuk kizárását |