Budapest, 2009. december 4.: „Mi lesz veled magyar föld?” címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az eseménnyel a természetvédők többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy természeti és gazdasági értékünk, a magyar föld veszélybe kerülhet, ha 2011-ben megszűnik Magyarországon a földvásárlási moratórium, és a külföldiek számára lehetővé válik, hogy törvényesen szerezzenek földtulajdont hazánkban.
Az utóbbi időszakban egyre több szó esik a földről, a földtulajdonról, sok szakértő, érdekképviselet, kutatóintézet foglalkozik a kérdéskörrel, és vitathatatlanul egy „átpolitizált” témáról van szó. Ez a helyzet adta az apropóját annak a 2009. december 4-én megrendezett konferenciának, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságával és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen rendezett meg.
A jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás szerint hazánkban csak belföldi magánszemélyek – ők is csak 300 hektárig vagy 6000 aranykorona értékig – szerezhetnek földtulajdont, amely alól a magyar állam és az önkormányzatok képeznek kivételt. Mivel Magyarország uniós csatlakozása idején jelentős különbségek voltak a régi és az új tagállamok földárai, földpiacai között, ezért több újonnan csatlakozó ország – köztük Magyarország is – élt azzal a lehetőséggel, hogy néhány év késéssel nyissa meg földpiacát a többi tagállam gazdái számára. Ez a moratórium 2011-ben lejár, akkor Magyarország – a jelenlegi szabályozás szerint - köteles lesz megnyitni földpiacát.
A konferencia előadói és résztvevői, pártállástól és szakmai háttértől függetlenül, egyetértettek abban, hogy a magyar kormánynak kezdeményeznie kell majd a moratórium meghosszabbítását.
A rendezvényen szó volt a nyugat-európai földpiac helyzetéről, ami viszonylag zárt, kevés terület cserél gazdát, és az utóbbi időben hazánkhoz hasonlóan ott is jelentős területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól, egyre több területet építenek be, úthálózatokat alakítanak ki. Növekvő földigényhez vezet az is, hogy a világ népességének növekedése miatt egyre nagyobb az igény az élelmiszerre, illetve azokra a területekre, amelyek alkalmasak élelmiszer-alapanyagok termesztésére. Mindemellett megjelent az agroüzemanyagok (biodízel, bioetanol) iránti kereslet is, amelyek előállítása további földterületeket igényel.
A konferencia résztvevői arra is felhívták a figyelmet, hogy a különböző okok miatt várhatóan egyre növekszik majd az érdeklődés a hazai termőföldek iránt, amennyiben a külföldiek előtt is megnyílik a vásárlás lehetősége. Ez környezetvédelmi, vidékfejlesztési szempontból óriási veszélyt rejt magában. Előfordulhat, hogy egy több ezer kilométerre lakó gazda vagy vállalkozás is tulajdonjogot szerez egy földterület felett. Nyilvánvalóan az ilyen tulajdonosnak kevéssé lesz érdeke, hogy oly módon gazdálkodjon, hogy az ne legyen káros hatással a környezetre, hiszen nem kell helyben laknia, csak közvetetten érintik a felmerülő környezeti problémák, nem alakít ki kapcsolatokat, együttműködést az adott térség gazdáival, lakóival.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy amennyiben a magyar földpiac megnyílik a külföldiek előtt, Magyarországnak kevés lehetősége lesz arra, hogy feltételekhez (pl. helybenlakás, gazdálkodási gyakorlat) kösse a földtulajdon megszerzését. Ennek az az oka, hogy az uniós csatlakozási szerződésben a földtulajdonlás a tőke szabad áramlásának hatálya alá tartozik, és ezért a tagállam nem támaszthat további feltételeket, amelyek gátolhatják a tőke áramlását.
A konferencián Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára előadásában hangsúlyozta: „A jelenlegi helyzetben az államnak meghatározó földtulajdonosként kell megjelennie, ezért kiemelten fontos a földvagyon privatizációjának megállítása. A földhasználatban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemek kötelező szabályozását, ami az üzemméret korlátozásával lebonthatja a mai nagybirtokrendszert, a birtokszerkezetben a kis- és középüzemek arányát teheti meghatározóvá, jelentősen növelve a föld eltartó képességét és a vidék életminőségét. A földügyi igazgatást olyan új intézményrendszerré kell átalakítani, amely – a Nemzeti Birtokpolitikai Központtal – az állami földek közcélú használatát szolgálja és szavatolja a földek mennyiségi és minőségi oltalmát.”
„Égető szükség lenne arra, hogy politikamentesen, széles körben, egy átfogó vidékstratégiába ágyazva vitassuk meg a magyar föld jövőjével kapcsolatos kérdéseket. Alapvető érdekünk, hogy kezdeményezzük a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium meghosszabbítását, amelyre jelenleg még van lehetőségünk.” – nyilatkozta Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
