Budapest, Brüsszel 2009. április 16. : Környezetvédő szervezetek egyes EU-s források romboló hatására és a válság következtében felgyorsuló költekezések átgondolására hívják fel a figyelmet. 55 uniós forrásból megvalósuló káros nagyberuházás – köztük 7 magyarországi - került fel arra a térképre, melyet a Föld Barátai Európa és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködésével készített. A fekete foltokat mutató térkép 23 milliárd euró összköltségű beruházást tartalmaz, amelyeket a Közép-Kelet-Európai országokban terveznek, vagy már meg is valósítottak az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjából, illetve az Európai Beruházási Bank hiteléből.A környezetvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy 10 közép-kelet-európai országban mintegy 23 milliárd euró összköltségű környezetvédelmileg és gazdaságilag kérdéses projekt kapott/kaphat zöld utat, mivel az Európai Unió gyors ütemben próbál kikölteni több milliárd eurót a gazdasági válság enyhítésére.
Az 55 kiemelt infrastrukturális projektet bemutató legfrissebb térképükkel (a projektek közül jó néhány már finanszírozásra került, többségük pedig még mindig vár az EU Strukturális és Kohéziós Alapja, illetve az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatására) a környezetvédő szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az uniós közpénzeket megfontoltabban, hatékonyabban és átláthatóbban kellene felhasználni, mivel csak így lehet hosszú távon biztosítani az álláslehetőségeket és a hozzáadott környezeti értékeket a recesszió által fenyegetett, súlyosan energiapazarló régióban.
Magda Stockiewicz, a Föld Barátai Európa igazgatója elmondta: „Az EU-s alapok mindig is kulcsfontosságú szerepet játszottak a közép-kelet-európai országok gazdaságának finanszírozásában, így a gazdasági válság kibontakozásával ezek egyre fontosabb szerephez jutnak. Ugyanakkor nem elégséges pusztán felgyorsítani az EU költekezését. A megfontoltabb, hatékonyabb és még átláthatóbb költekezésre nagyobb szükség van mint valaha. De mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy a világot jelenleg leginkább és legsúlyosabban érintő krízis, a klímaváltozás kezeléséhez ennek hatékonyan hozzá kell járulnia.”
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa szervezetek már korábban is figyelmeztettek a 2008-ban a közép-kelet-európai országokban tervezett kiemelt projektek rendszeresen előforduló problémáira, arra a tényre, hogy számos lehetséges vagy tervezett projekt olyan gazdasági, környezeti vagy társadalmi ellentmondást hordoz magában, amelyek hosszú távon fenyegetik ezen országok klímatudatos fejlődését. A frissített térképen jól látható, hogy a közép-kelet-európai országok továbbra is ellentmondásos projekteket valósítanak meg és a jelenlegi trendek mennyire fenntarthatatlanok.
Keti Medarova-Bergstrom, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa EU alapokkal foglalkozó koordinátora elmondta: “Az utóbbi évben az uniós pénzért pályázó hulladékégetőkkel kapcsolatos projektek száma 18-ról 22-re nőtt. Amennyiben ezek a projektek jóváhagyásra kerülnek, akkor ezek az óriási „csővégi” megoldást biztosító létesítmények elveszik az EU-s forrásokat a sokkal költséghatékonyabb és könnyebben megvalósítható megoldásoktól, mint például a szelektív gyűjtés vagy az újrahasznosítási programok.”
Anelia Stefanova, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat EU ügyekkel foglalkozó koordinátora szerint: “Örömmel halljuk, hogy az Európai Bizottság erőfeszítéseket tesz a közép-kelet-európai országok válságenyhítő tevékenységeinek segítésére, de most is szinte csak infrastrukturális projektet látunk, amelyek fejlesztési és ösztönző hatásai − nem beszélve az éghajlati ráhatásról − erősen megkérdőjelezendőek. Az új térképünkön szereplő projektek legtöbbje még nem részesült pénzügyi támogatásban, ami azt jelenti, hogy a környezeti károk többsége még megelőzhető, illetve a rossz célra költendő közpénzek nagy része még megmenthető.”
Hegyesi József, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat koordinátora szerint: „Felháborító, hogy az Európai Uniós környezetvédelmi és éghajlatváltozási célkitűzésekkel teljes mértékben ellentétes óriási projektek egyáltalán támogatást kaphatnak. Ezek a projektek a közvetlen negatív környezeti és társadalmi hatásaikon túl káros hatással vannak a gazdaságra is, mivel sokkal hatékonyabb, olcsóbb és hamarabb kivitelezhető projektek elől veszik el a forrásokat. Mindezek mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogyha ezek a projektek megvalósulnak, akkor olyan környezeti értékeket fogunk elveszíteni, mint például a Duna magyarországi szakaszának egyedülálló élővilága, amelyet nem hogy gyermekeink, de unokáink sem fognak többé viszont látni.”
A térkép magyarországi beruházásai:
Árkád bevásárlóközpont (Győr): A jelentős hitelekkel gazdálkodó, mintegy 100 millió eurós összköltségvetésű bevásárlóközpont megépítéséhez az Európai Beruházási Bank közpénzekből nyújtott hitelt, noha a projekt üzleti alapon is finanszírozható lett volna. Ugyanezt az összeget a közérdeket szolgáló, más módon nem finanszírozható fejlesztésekre kellett volna költeni. Ráadásul egy tanulmány szerint már az Árkád megépülte előtt is túltelített volt a város bevásárlóközpontokkal.
M0 keleti szektora (Budapest): Az M0 körgyűrű ezen szakaszának építése során számos szabályt nem tartottak be; nem vették figyelembe a környező lakosság érdekeit, ráadásul kérdéses egyáltalán a szakasz szükségessége, hiszen a tervezett M31-es út ugyanezt a funkciót hivatott ellátni.
Kis-Balaton vízszabályozási rendszer: A brüsszeli jóváhagyásra váró projekt a Kis-Balaton vízszintjének növelésével próbálja javítani a Balaton vízminőségét, miközben a vízszabályozás egyedülálló és védett Natura 2000-es élőhelyeket veszélyeztet.
Várpalotai hulladékégető: A már így is komoly légszennyezettséggel küzdő Várpalotát szerződés köti egy hulladékégető megépítésére, de a helyi lakosok és az önkormányzat ellenállása miatt lehetséges, hogy a
Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszeren belüli beruházást máshol fogják megépíteni a jövőben.
Hajózási rendszer a Dunán: A tervezési fázisban lévő projekt ahelyett, hogy a hajókat alakítaná a folyó adottságaihoz, 2,5 méteres mélységűre akarja kikotorni a Duna magyarországi szakaszát. Ezáltal végérvényesen elpusztítaná az ott megtalálható, védett Natura 2000-es és egyéb élőhelyeket, a tájképet, nem beszélve az értékes ivóvízbázisok, a turizmus és a halászat veszélyeztetéséről.
4-es metró (Budapest): Az 1970-es évekből származó elavult terveken alapuló óriási beruházás hatalmas pénzösszegeket emészt fel és von el hosszú távon a többi sokkal olcsóbb, gazdaságosabb és gyorsabban megvalósítható tömegközlekedési projekttől.
Európa Kulturális Fővárosa (Pécs): A régió fejlesztésére szánt pénzek döntő többségét felemésztő, Pécs városát a csőd szélére sodró, irracionális költségekkel rendelkező projekt megvalósítása komoly késésben van, ráadásul a beruházás végleges költségét és az átadás időpontját senki sem ismeri.
