Brüsszel-Budapest: 2009. február 10.: A biotechnológiai ipar által pénzelt éves adatok közzétételének előestéjén a Föld Barátai nemzetközi hálózat feltárta, hogy a génmódosított növények világszerte kudarcot vallottak, illetve rávilágított arra, hogy az ipar manipulálta az európai termesztési adatokat, azért hogy növekedést mutasson ki.[1]A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” című, 2009. évi új tanulmány [2] rávilágít arra, hogy milyen ellentmondások vannak az európai biotechnológiai lobbi szervezet, az EuropaBio által a génmódosított növények termőterületéről készített jelentésben. [3] Az EuropaBio majdnem negyedével felduzzasztotta a 2008. évi adatokat, hogy leplezze a tényleges csökkenést.
A génmódosított növények globális elfogadása rengeteg pénzt hozna az ipar számára a vetőmagokra kivetett jogdíjakból és a felhasznált növényvédő szerekből, de Európa már tíz éve elutasítja a génmódosított élelmiszereket és növényeket – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programvezetője.
A biotechnológiai ipar hazugságokhoz folyamodik annak érdekében, hogy ránk kényszerítse termékeit. Ideje lenne, hogy végre beismerjék a génmódosítás európai kudarcát! – folytatta az MTVSZ programvezetője.
A génmódosított növényeket világszerte csak kis területen termesztik, és nagyrészt csak olyan országokban, amelyek a gazdagabb országok piacaira termelnek. Egyre több államban felismerik azt is, hogy a génmódosított növények nem hoznak hasznot a kis, családi gazdálkodóknak, s nem járulnak hozzá a szegénység csökkentéséhez sem.
A génmódosított növények továbbra is csak a mezőgazdasági termelés csekély részét adják. A génmódosított kukorica - az egyetlen Európai Unióban termeszthető génmódosított növény vetésterülete - az EU mezőgazdasági területének csupán 0,21%-át teszi ki. [5] A génmódosított növények termesztése továbbra is csak egy maroknyi országra korlátozódik világszerte, amelyek mindegyike erősen iparosodott, export-célú mezőgazdasággal rendelkezik. Az összes génmódosított növénnyel bevetett terület közel 90%-a hat Észak- és Dél-Amerikai országban található, 80%-uk az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában. Egyetlen országban, az Egyesült Államokban termesztik a génmódosított növények több mint 50%-át. Indiában és Kínában a termőterületek kevesebb mint 3%-án termesztenek génmódosított növényeket. [6]
A Föld Barátai által készített tanulmány felfedi, hogy miközben a lakosság világszerte szenved az alapvető élelmiszerek magas árától, a biotechnológiai cégek rekord összegű nyereségekről számolnak be a génmódosított vetőmagok és a növényvédő szerek árainak exponenciális drágulása következtében. A gazdákat elnyomják, miközben az éhező emberek száma a világon eléri az egymilliót. [7]
Az élelmiszerválság alatt, az ipar által keltett, génmódosítást szorgalmazó felhajtás ellenére, továbbra sincs kereskedelmi forgalomban egyetlen megnövelt hozamú, szárazságtűrő, sótűrő, megnövelt tápanyag tartalmú vagy egyéb „hasznos” tulajdonsággal felruházott génmódosított növény sem, holott ezt már régóta ígérteti a biotechnológiai ipar. [8]
A nagyobb termelő országok – Egyesült Államok, Argentína és Brazília – hivatalos adatai megerősítik, hogy a génmódosított növényekkel együtt megnőtt a növényvédő szerek használata, beleértve az olyan mérgező vegyszerekét is, amelyeket számos európai országban betiltottak. Ez jelentősen növeli a gazdák költségeit, környezetvédelmi és egészségügyi problémákat okoz, amelyek elsősorban a génmódosított farmok mellett élő szegény közösségeket sújtják. [9]
Miközben a biotechnológiai ipar hamis adatokkal próbálja alátámasztani a génmódosított növények szükségességét, az Európai Bizottság hatalmi erővel akarja ránk kényszeríteni a génmódosított kukoricát, amely nem kell az európai lakosságnak. A Bizottság az Európai Tanács március 2-i ülésének napirendjére tűzte a MON810-es génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó magyar tilalom feloldását célzó javaslatot. Széles körű összefogásra van szükség mind országos, mind nemzetközi szinten, hogy Magyarország génmódosítás-mentességének megvédése érdekében magunk mellé állítsuk az EU tagállamokat – tette hozzá Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
Fotó: Pradeep Tewari
Jegyzetek:
[1] A Föld Barátai által készített tanulmány egy nappal biotechnológiai ipar által pénzelt, a mezőgazdasági biotechnológia térnyerését szolgáló nemzetközi szervezet (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications - ISAAA) által készített, “A kereskedelmi biotechnológia globális helyzete" című jelentés előtt jelenik meg. Az ISAAA jelentése a génmódosított haszonnövényeket az éhezés és szegénység megszüntetésének megoldásának kulcsaként népszerűsíti.
[2] “Who Benefits’ from GM crops?: Feeding the biotech giants, not the world’s poor” (Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett), a Föld Barátai nemzetközi szervezet tanulmánya:
- magyar nyelvű európai háttéranyag:
www.mtvsz.hu/dynamic/kinek_hoz_hasznot_hatter.pdf
- a teljes tanulmány:
www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/full_report_2009.pdf
- összefoglaló:
www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/Exec_summary_2009.pdf
[3] www.europabio.org/documents/2008%20Cultivation%20chart.pdf
Az európai biotechnológiai lobbicsoport kihagyta Franciaországot – mely 2008-ban betiltotta a génmódosított kukorica termesztését - a számításaiból, hogy növekedést tudjon kimutatni, szemben a tényleges csökkenéssel, amelyet a francia tilalom okozott.
[4] 2007-ig nyolc európai országban termesztettek génmódosított növényeket: Csehországban, Franciaországban (2008-ban leállították a termesztést), Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában. www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/EU_briefing_2009.pdf
[5] 4 ISAAA, 2008.
www.isaaa.org/resources/publications/briefs/37/pptslides/default.html
miként erről beszámolnak itt: www.gmfreeze.org/uploads/GM_crops_land_area_final.pdf
[6] “Who Benefits’ from GM crops: Feeding the biotech giants, not the world’s poor” Friends of the Earth International, lásd [2] lábjegyzet
[7] A Monsanto a világ legnagyobb vetőmag forgalmazó vállalata, amely szinte monopolhelyzetben van a génmódosított vetőmagok piacán. Õk forgalmazzák a Roundupot, a világon a legnagyobb tételben eladott
gyomirtószert, amellyel egy csomagban árusítják a génmódosított „RoundupReady” vetőmagokat. A Goldman Sachs nemrégiben közzétett prognózisa szerint a Monsanto teljes bevételének 2007 és 2010 között 74%-os növekedése várható (8,6 milliárd dollárról 14,9 milliárdra). A legelterjedtebb génmódosított növény, a szója vetőmagjának ára több mint 50%-kal nőtt az Egyesült Államokban a 2006 és 2008 közötti két évben (a hektáronként elvetett vetőmag ára 79,6 dollárról 121,7 dollárra). Beszámolók szerint a Monsanto kukorica vetőmagja a zsákonkénti 95-100
dollárról 300 dolláros csúcsig emelkedik 2009-ben. A Roundup gyomirtó nagykereskedelmi ára a 2006. decemberi gallononként 32 dollárról egy évvel később 45 dollárra, majd 2008. júniusáig 75 dollárra szökött – 134%-os áremelkedés kevesebb mint két év alatt. A Monsanto tartja ellenőrzése alatt a glüfozát (a Roundup hatóanyaga) piacának 60%-át.
[8] A biotechnológiai ipar a mai napig nem hozott forgalomba egyetlen megnövelt tápanyagtartalmú, magasabb hozamú, szárazságtűrő, sótűrő vagy más beígért tulajdonságot hordozó génmódosított növényt. Miként korábban
is, a mezőgazdasági biotechnológia kétféle tulajdonságra korlátozódik: gyomirtószertűrő és rovarrezisztens (rovarölő mérget termelő génmódosított növények). Az Egyesült Államokban engedélyezésre váró 12 génmódosított fajta közel fele (5) gyomirtószertűrő. Kettő (kukorica és szója) kétféle, míg három másik egyféle gyomirtószerrel szembeni tűrőképességgel rendelkezik (gyapot, lucerna és golfpályákra tervezett fű). A többi közül egyetlen nem rendelkezik hasznos, új tulajdonsággal. Három rovarrezisztens kukorica (2) és gyapot (1) fajta csak csekély mértékű módosítása a meglévő rovarrezisztens növényeknek. Noha a vírusrezisztens papayát és a módosított olajtartalmú szóját már engedélyezték, de egyiküket sem termesztik jelentős mennyiségben. A módosított színű szegfű a biotechnológia hétköznapi alkalmazási területe. Végül, az „etanoltermelő” új enzimet tartalmazó génmódosított kukorica potenciális egészségügyi kockázatokat jelent, egyébként is teljesen szükségtelen fejlesztés, hiszen a meglévő kukoricaföldekből
egyébként is hatalmas területet használnak etanol előállításra.
[9] “Who Benefits’ from GM crops: Feeding the biotech giants, not the world’s poor” Friends of the Earth International, lásd [2] lábjegyzet.
