Budapest, 2008. október 8. : A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának legutóbbi brüsszeli szavazása lökést adott egy megfelelő uniós klíma- és energiacsomag kialakítása felé, bár néhány kérdésben ambiciózusabb is lehetett volna. ÚJ: Blogunk a témáról. A testület kulcsfontosságú döntése szerint a tagországoktól következetesebben, gyorsabban és szigorúbban kérik majd számon a kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítését. Az elfogadott tervezet szerint a tagországoknak évről-évre kell az üvegházgázok kibocsátás-csökkentését teljesíteni és erről minden évben jelenteniük is kell. Ha valaki nem teljesít, az közvetlen büntetést fizet majd mindaddig, míg rá nem áll a megfelelő kibocsátás-csökkentési pályára. A befolyt pénzekből klímavédelmi cselekvéseket támogatna az Unió.
A megszavazott, átlátható teljesítési rendszer minden országnak érdeke és Magyarországnak is előnyös. A Föld Barátai és magyar tagja, a Magyar Természetvédők Szövetsége tavaly óta lobbizik ezekért a célokért, örülünk, hogy e fő javaslatunkat átvette a Bizottság. Ez azért is fontos eredmény, mivel szeptemberben indítottuk el a nemzeti klímatörvényt célzó Éghajlatriadó kampányunkat, amelyben fontos szerepet szántunk az évenkénti teljesítésnek. A kampány - amely része a Föld Barátai által 17 európai országban elindított kezdeményezésnek -, így hamarabb érhet el eredményeket. A labda most az Európai Tanács térfelén van: azt várjuk az uniós környezetvédelmi miniszterektől, hogy hasonlóan haladó döntéseket hozzanak, mint a Környezetvédelmi Bizottság - értékelte a döntést Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.
A Környezetvédelmi Bizottság továbbá megszavazta, hogy Európa automatikusan 30%-os kibocsátás-csökkentést vállaljon, ha létrejön egy globális megállapodás. Ezt a döntést régóta szorgalmazta a Föld Barátai és a Magyar Természetvédők Szövetsége, hiszen 2020-ra legalább 30%-os csökkentés szükséges ahhoz, hogy nagy eséllyel
elkerüljük a klímaváltozás katasztrofálissá válását. A megszavazott további célok, így az 50%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkentés 2035-re és a 60-80%-os -csökkentés 2050-re irányt adnak a hosszú távú uniós éghajlatvédelemnek, bár ezeknél nagyobb csökkentés járna igazán minimális éghajlati kockázattal.
Üdvözlendő az a döntés is, hogy az eddig önkéntes energiahatékonysági célt kötelezővé akarja tenni a bizottság. Ezzel végre a tagállamokon számonkérhető lesz a célok teljesítése, és mivel az energiahatékonyság nettó bevételt hoz és nagy tartalékok vannak benne, Magyarországnak is kiemelt érdeke ez a döntés.
