A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint -- hasonló a véleménye az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamok többségének -, végzetes út lenne az üzemanyagok áfájának vagy jövedéki adójának csökkentése, akár
uniós, akár hazai szinten. Ugyanis az adó vagy áfa mérséklése nem állítaná meg az üzemanyag-fogyasztás növekedését, csak a pazarlást tartaná fent, torzítaná a piaci feltételeket és késleltetné a valódi megoldásokat. Ráadásul az adó- vagy áfacsökkentés miatt kieső költségvetési bevételek várhatóan éppen onnan lennének elvonva, ahol már eleve problémás a helyzet: oktatás, egészségügy, önkormányzatok, egyéb állami feladatok.
Annál előbb indulhatunk el a valódi megoldások felé, minél előbb tudomásul vesszük, hogy a fosszilis energiaforrások ideje lejár. Áruk hosszú távon bizonyára tartósan emelkedik majd, hiszen kimerülőben
vannak, és megengedhetetlen, hogy természetileg értékes területeket dúljanak fel az utolsó cseppek kiaknázásáért. Ezért a tüneti kezelés helyett a valódi megoldást, a teljes energiafelhasználás csökkentését célzó gazdasági szerkezetváltást kell ösztönözni. Ennek keretében a fosszilis energiaforrások használatát fokozatosan csökkenteni kell, ezt az EU is célként tűzte ki. -- értékelte Botár Alexa, az MTVSZ éghajlati programkoordinátora.
Az emelkedő nyersanyag- és energia árakra tehát az a megfelelő válasz, hogy abszolút mértékben mérsékeljük energiafogyasztásunkat. Sőt, ez arra is válasz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása garantáltan csökkenjen. Az energia hatékonyabb felhasználása önmagában nem megoldás egyikre sem, hiszen az energiahatékonysági intézkedések által megtakarított pénz újabb fogyasztásnövekedést generálhat, például
üzemanyag-hatékony járművekkel is tovább nőhet az összfogyasztás és az összkibocsátás is.
Az energiahatékonyság növelésének és az energiafelhasználás mérséklésének egyidejű alkalmazása megnyitja az utat a technológia fejlesztés és az innováció felé, ezáltal a gazdaság számára új lehetőségeket teremt - tette hozzá Botár Alexa.
Az üzemanyag-áremelkedések hatására ugyanakkor tapasztalható lett egy nem tudatos szokás-változtatás is. Például egy németországi kutatás szerint, amelyet a Forsa közvélemény kutató készített, a felmérésben
résztvevő német autósok fele ma már kevesebbet megy autóval, háromnegyedük pedig a takarékosságot részesíti előnyben az autóvásárlásnál. Ezt a kezdődő életmódváltást kellene tudatosan tovább segítenie az Uniónak, aki már éppen elég hivatalos dokumentumában tűzte ki célként - valódi cselekvési lépések nélkül - az energiatakarékos és
hatékony életmódot. Mindez széles körben csak rendszerben valósulhat meg. A gazdasági szerkezetet kell átalakítani úgy, hogy az energiafelhasználás összességében visszaálljon a fenntartható szintre. A piaci viszonyokhoz illeszkedő szabályozó rendszert kell mindehhez kidolgozni, amely a szociális igazságosságot is biztosítja.
Magyarország számára a közeljövő árakról, adókról és támogatásokról szóló uniós és hazai egyeztetései kulcsfontosságúak lesznek. Az egyre energiafüggőbb és energiaigényesebb magyar gazdaságban - amit a KSH
adatok is alátámasztanak - nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a könnyebb tévutakat válasszuk.
A felvetett problémák megoldására és az energiafogyasztás csökkentésére a Magyar Természetvédők Szövetsége közgazdasági szabályozó eszközrendszert tartalmazó javaslatot dolgoz ki.
