Verespatak-Budapest, 2008. január 23.: A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság visszavonhatatlan hatállyal, véglegesen megsemmisítette a verespataki önkormányzat által még 2002 júliusában elfogadott területrendezési tervet. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ez a döntés azt jelenti, hogy Verespatak talán megmenekült a pusztulástól - vagy legalábbis a beruházó cég, az RMGC kénytelen lesz a legelejéről kezdeni az aranybánya engedélyeztetési folyamatot, amely eddig tíz évet vett igénybe.
A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság döntése egyúttal a Fehér Megyei Tanács által a kanadai-román vegyesvállalat, az RMGC számára kibocsátott 2004/68. számú településrendezési engedély megsemmisítését is maga után vonja. Ezen felül a román környezetvédelmi minisztérium is kénytelen lesz visszaküldeni a beruházónak a környezetvédelmi engedélyhez benyújtott dokumentációt is. Amennyiben az RMGC nem áll el a beruházástól, kénytelen lesz a legelejétől kezdeni az engedélyezési folyamatot; kezdve azzal, hogy ki kell találnia, miként szerezhet bányászati engedélyt Verespatak területére. Ez első lépésben legalább tíz évig tarthat, körülbelül ennyi időt vett eddig igénybe engedélyezési folyamat. Ezzel gyakorlatilag a verespataki lakosság fellélegezhet, a beruházás folytatása szinte lehetetlenné válik.
A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerősíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a korrupcióra épülő, és az állampolgárok alkotmányos jogait figyelmen kívül hagyó befektetések kártyavárként egyszer úgyis összeomlanak jelentette ki Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája.
Mindig is lenyűgözött a verespataki barátaim energiája és küzdőképessége, azoké az embereké, akik kitartottak amellett, hogy Verespatakon maradnak, és mindvégig hittek benne, hogy az igazságszolgáltatás az ő oldalukra áll. Bízom benne, hogy a mostani döntés nemcsak Verespatak számára jelentheti azt, hogy megmenekül pusztulástól, hanem ezzel Magyarországot sem fogják fenyegetni hasonló, határokon átterjedő környezeti kockázatokat jelentő aranybánya beruházások – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
* * *
Háttér
A verespataki területrendezési tervet a kanadai-román vegyesvállalat, az RMGC finanszírozta, és nyújtotta be a település önkormányzatához, hogy amennyiben azt elfogadják, megindulhasson az aranybánya beruházás engedélyezési folyamata, s ezzel egy időben megtiltsanak minden más gazdasági tevékenységet Verespatakon. Emellett Verespatak 2002 júliusi, lakóövezetből ipari övezetté történő átminősítése azt eredményezte, hogy
megkezdődött a helyi lakosság kitelepítése, és a teljes infrastruktúra (iskolák, körzeti orvosi rendelő utak) áthelyezése. Ezáltal az RMGC településrendezési terve meggátolt mindenféle helyi, a fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelő kezdeményezést, mint például turizmus, mezőgazdaság és bizonyos szolgáltatások. Lényegében megtiltották új épületek építését, még a magánterületeken lévőkét is [1], amely verespataki lakosok magánélethez és a gazdasági vállalkozásokhoz való alkotmányos jogait is megsértette.
A településrendezési terv jogszerűségét a verespataki Alburnus Maior Egyesület tagjai hat évvel ezelőtti hatályba lépése óta folyamatosan támadták. A tervet megszavazó önkormányzati testület tagjainak többsége esetében összeférhetetlenség volt kimutatható, ugyanis vagy ők, vagy rokonaik akkoriban az RMGC alkalmazottjai voltak. A tervek által érintett lakosságot soha nem kérdezte meg az önkormányzat, ráadásul még környezeti hatásvizsgálatot sem végeztek a rendezési tervről.
2007 decemberében a helyi lakosság több mint száz kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz, hogy változtassák meg a kérdéses rendezési tervet. A petíciókon keresztül Verespatak lakói új településrendezési tervet követeltek, amely tiszteletben tartaná, a gazdasági tevékenységhez fűződő alkotmányos jogokat, és lehetővé teszi a területen a környezeti helyreállító munkákat, és a kulturális örökség védelmét szolgáló intézkedéseket és tevékenységeket. A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság döntése az utolsó esély jogszerűtlen döntések helyrehozására és egy új rendezési terv elindítására.
