A Jelentés-tervezet számos eredményről beszámol az NKP-II. első kétévi végrehajtása kapcsán. Az eredmények között láthatjuk a környezetvédelmi ipar fejlődését, a környezetvédelmi beruházások növekedését, a környezeti jogi és gazdasági szabályozórendszer fejlesztését, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer fejlesztését, különböző mértékű előrehaladást az egyes akcióprogramok végrehajtásában és nem utolsó sorban a különböző környezeti elemek tekintetében több vonatkozásban javulást. Ugyancsak a jelentés tartalmaz megállapításokat arra vonatkozóan is, ahol a környezetállapotában romlás található, illetve bemutatja az NKP-II. időarányos teljesítésére vonatkozó pénzügyi teljesítéseket is. 1.) A Jelentésből jól látható, hogy elsősorban azokon a területeken lehet előrehaladásról beszámolni, amelyeken az EU csatlakozásból adódóan az EU felé kötelezettségeink voltak és vannak, illetve amely célokra EU-s forrásokat igénybe lehetett venni. A Jelentésben az is olvasható, hogy az NKP-ban kitűzött feladatok időarányos megvalósítását szolgáló pénzügyi tervhez képest mintegy 50 %-os a pénzügyi teljesítés, és ezen belül is a nagyobb teljesítés a közvetlen beruházásoknál valósult meg.
Mivel az EU-s támogatások az NKP-II. további időszakában ezt a tendenciát csak felerősítik, ezért meg kell vizsgálni, hogy azokra az NKP-II. célkitűzésekre és tematikus akcióprogramokra, amelyek az EU-s támogatások körén kívül esnek, mily módon biztosíthatók források!
2.) Javasoljuk a jelenlegi értékelési gyakorlat újragondolását és az EU-s felülvizsgálati gyakorlat követését. Javasoljuk ezt azért, mert a társadalmi-gazdasági körülmények gyorsan és jelentős mértékben változ(hat)nak, melyek a NKP célkitűzéseiben is változtatásokat igényel(het)nek. A jelenlegi értékelési gyakorlat ezt nem teszi lehetővé, még akkor sem, ha ennek eredményeit az NKP éves cselekvési tervében figyelembe veszik.
Utalni szeretnénk arra, hogy az NKP-II. tervezése, a tervezési időszakhoz képest kedvező tendenciájú gazdasági és társadalmi folyamatokkal számolt, amely mára nem igaz, de erre nem készült forgatókönyv. Egy EU típusú felülvizsgálat lehetőséget kínálna a megfelelő korrekcióra.
3.) A Jelentés-tervezet, mintahogyan fentebb említettük, számos konkrét eredményt felsorol, ugyanakkor kisebb figyelmet szentel a folyamatok átfogóbb értékelésére. Két példát szeretnénk ezzel kapcsolatosan említeni:
a.) A Jelentés részletesen bemutatja az EU környezetpolitikájának alakulását a vizsgált időszakban, de nem értékeli azt. Civil környezetvédő szervezetek úgy ítélik meg, hogy a vizsgált időszakban az Unió környezetpolitikája gyengülni kezdett, összefüggésben a lisszaboni stratégia felülvizsgálatával és annak minden következményével, és az EU környezetpolitikájában bekövetkezett változásnak érzékelhető hatást gyakorolnak a tagállamok környezetpolitikájára is. Ide tartozik az is, hogy a NKP vállalta, hogy tagként bekapcsolódunk az EU környezetpolitikájának alakításába. Jó lenne a Jelentésben látni, hogy ez miként valósult meg.
b.) Az NKP-II. végrehajtási keretei között szerepel, hogy a Programot csak úgy lehet megvalósítani, ha a környezeti szempontok beépülnek a különböző ágazatok, gazdálkodó szervezetek, stb. döntéseibe, illetve a Program végrehajtása a kormányzat egészének az együttműködését, összehangolt cselekvését igényli. A Program későbbi végrehajtását elősegítené, amennyiben a Jelentésben értékelésre kerülne ennek megvalósulása, illetve a megvalósulást akadályozó tényezők értékelése.
4.) Civil szervezetként úgy érzékeljük, hogy az NKP végrehajtását biztosító intézményi kapacitás nem elégséges, különösen alsóbb szinteken. Javasoljuk, hogy a végrehajtást segítő és biztosító kapacitás kerüljön értékelésre és fogalmazódjanak meg javaslatok a szűk keresztmetszetek feloldására.
5.) A TAP-ok értékelését körültekintőbben javasoljuk elvégezni, és ezt egy példával szeretnénk illusztrálni:
Vidéki környezetminőség, terület-és földhasználat akcióprogram: a 31. oldalon szerepel, hogy a környezetbarát gazdálkodás támogatására 25 131 gazda, 1,5 millió hektár területtel, 44 milliárd forintban részesült.
Ma már az FVM-ben is elismerik, hogy a támogatás és a 1,5 millió hektár nagyobb részét kitevő szántóföldi alapprogramnak nincs környezeti hozadéka, amely remélhetőleg 2009-ben kikerül a támogatási körből.
6.) Végezetül szeretnénk arra javaslatot tenni, hogy időszerű lenne a közvetlen környezetvédelmi beruházások értékelése környezeti szempontból. Az elkövetkező években óriási összegek érkeznek az EU-ból ilyen beruházásokra és ne utólag derüljön ki, hogy mit kellett volna másképpen felhasználnunk.
Budapest, 2006. november 10.
Farkas István
ügyvezető elnök,
Magyar Természetvédők Szövetsége
ügyvezető elnök,
Magyar Természetvédők Szövetsége
címzett:
Dr. Gosztonyi Ádám
Főosztályvezető
Közigazgatási, Jogi és Koordinációs Főosztály
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
1011 Budapest, Fő u. 44-50.
Fax: 201-2819
Tárgy: re: KvVM/KJKF/355/2006.
