Gyenge az Európai Bizottság új javaslatcsomagja, amelynek az lenne a célja, hogy biztosítsa az Európai Unió versenyképességét a globális energiapiacon, ahol folyamatban van az átállása tiszta energiákra. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és számos nemzetközi környezetvédő civil szervezet szerint a „Tiszta energia minden európainak” című csomaggal az EU nem tudná kihasználni az energiahatékonyság javításában és a megújuló energiákra való átállásban rejlő lehetőségeket.

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Bors Alapítvány ezért ma arra kérte az embereket, hogy egyáltalán ne vásároljanak.

Egyre fogyatkozó termőföldjeink és talajaink további pusztulásának megakadályozására uniós szintű jogszabály és nemzeti talajvédelmi stratégia megalkotását szorgalmazta Szabó Marcel a jövő nemzedékek szószólója, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége egy konferencián, amelyet az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalában rendeztek.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör a Monori Ady Úti Általános Iskolával és az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskolával közösen Világfákat ültetett a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség kezdeményezéséhez csatlakozva.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Európa „Őrzők” című közös kiállítása a természet sokszínűségéről, a természetvédelem ezer arcáról és a természetért harcolók mindennapos küzdelméről szól. A kiállítás 2016. november 17-től látható az Országgyűlés Irodaházának aulájában, ezután pedig az ország több mint 15 helyszínén is megtekinthető lesz.

A demokrácia győzelmeként értékelik a civil szervezetek, hogy elmaradt az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mára tervezett aláírása, mert Vallónia és a Brüsszeli régió nem volt hajlandó gyorsított eljárásban, érdemi egyeztetés nélkül rábólintani az egyezményre. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet azt várja a magyar kormánytól, hogy kezdeményezzen érdemi társadalmi vitát a CETA-ról, mielőtt végleges döntést hoz az egyezmény aláírásáról.

A SUPPLYCHA!NGE– Kampány az ökotudatos boltokért (1) munkatársai látványos akció keretében adták át Antwerpenben azt a petíciót, amely méltányos narancslé-előállítást, és a dolgozók kizsákmányolásának megszüntetését követeli. A követeléseket 24507 aláíró támogatta, Európa valamennyi országából. Az óriási bevásárlókocsiba zárt aktivisták a Gyümölcslé Csúcstalálkozóra (Juice Summit) igyekvők figyelmét szerették volna felhívni a narancslé-ágazatban tapasztalható embertelen körülményekre. A Csúcstalálkozón a világ legjelentősebb gyümölcslé forgalmazói és előállítói találkoztak.

Lényegében semmi biztosítékot nem nyújt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) kapcsolatos aggályokkal szemben az Európai Bizottság újabb magyarázó nyilatkozat javaslata. Ezért a civil szervezetek továbbra is az egyezmény aláírásának elvetését szorgalmazzák.

Kiszivárogtatási botrány a CETA körül is A kiszivárgott CETA-nyilatkozat [1] egyáltalán nem orvosolja a Kanada–EU egyezménnyel szemben fennálló tagállami és civil aggályokat – szemben az Európai Bizottság és a kanadai kormány előzetes ígéreteivel. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet ezért azt várja a kormánytól, hogy ne írja alá a CETA-t a jelenlegi formájában.

A Kanada és EU közötti megállapodást ellenző civil szervezetek szerint a kormány hibát követ el azzal, hogy aláírja a káros hatású szabadkereskedelmi egyezményt, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy megkezdődjön a ratifikációs eljárás. A szervezetek sürgetik, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz és kérje az egyezmény uniós joggal való összeférhetőségének vizsgálatát.