A koronavírus-járvány rámutatott globalizált életünk fenntarthatatlanságára. Ráadásul a járvány csak egyike az egyre sokasodó olyan veszélyeknek, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenség vagy az adósságok soha nem látott magas szintje. A problémák okai közösek: túl sok erőforrást vettünk el a természettől, közösségeinket alárendeltük egy életidegen gazdaságnak, kényelmünkre és anyagi fogyasztásunkra koncentráltunk, önhitté váltunk – azt gondoltuk, a hozzáállásunk okozta problémákat a tudomány és a technika meg fogja oldani.

Mi, magyarok kétszer annyi természeti erőforrást használunk fel évente, mint amennyi fenntarthatóan rendelkezésünkre állna. Gyökeresen kell hát megváltoznunk, s a változásnak minden szintre ki kell terjednie. Ezért a következőket vállalom egyénként, törekszem rá helyi közösségek tagjaként, elvárom az állami és a gazdasági döntéshozóktól, valamint döntéshozóként magam is megvalósítom:

Természeti erőforrásaink fenntartható használatát!

• Vállalom, hogy harmóniában élek a természettel: minimalizálom energiafelhasználásomat és közlekedésemet, kevesebb és tartósabb terméket vásárolok, nem mérgezem a környezetem.
• Részvételre törekszem az ökológiai korlátok között működő energiaközösségekben és támogatom a helyi közösségek természetvédelmi tevékenységeit.
• Elvárom, hogy a döntéshozók olyan szabályozókat vezessenek be, amelyek abszolút mértékben csökkentik az energia-, az anyag- és a természetes élőhely-használatot, növelik a természetkímélő gazdálkodás arányát, megvédik természeti értékeinket, hogy csak a megújulás mértékéig használjuk erőforrásainkat.

Globalizáció helyett lokalizációt!

• Vállalom, hogy főként a lakhelyemhez legközelebb termelt termékeket, szolgáltatásokat vásárolom meg. Családunk szükségleteit lehetséges mértékben magunk biztosítjuk.
• Részvételre törekszem olyan helyi önrendelkezést erősítő kezdeményezésekben, mint amilyenek például a fenntartható módon termelő élelmiszerközösségek.
• Elvárom, hogy nőjön a helyi közösségek döntési hatóköre, és hogy az állam a globális szolidaritás erősítése mellett támogassa a helyi és országos önellátás kialakítását, csökkentve a globális turizmusban, kereskedelemben és termelési láncban való részvételt. A külföldre irányuló magyar befektetések és segélyek az ottani helyi szükségletek kielégítését kell szolgálják a környezeti korlátok figyelembevételével.

Felelős vállalatokat és pénzrendszerváltást!

• Vállalom, hogy fogyasztóként a felelősen gazdálkodók termékeit, szolgáltatásait részesítem előnyben.
• Részvételre törekszem alulról építkező, demokratikus gazdasági összefogásokban, helyi szívességrendszerekben, kalákákban.
• Elvárom a döntéshozóktól, hogy növeljék a vállalatok és a bankok elszámoltathatóságát, csökkentsék azok túlzott befolyását és a jogi személyiséggel való visszaélési lehetőségüket, hogy működésük külső költségeit ne háríthassák át a társadalomra. Részesítsék előnyben a családi és közösségi gazdálkodást. A pénzkibocsátás a közösségi szükségleteket és a természetet szolgálja, ne a bankok extraprofitját és újabb adósságok létrejöttét.

Gondolkodási és erkölcsi megújulást!

• Vállalom, hogy a boldogságot a fogyasztás, a kényelem és önmagam megvalósításának előtérbe helyezése helyett a megelégedésben, a szeretetben és az igazságosságban keresem.
• Részvételre törekszem a szolidáris társadalomért és a természet védelméért fellépő csoportokban, civil szervezetekben, illetve egyházakban.
• Elvárom, hogy a politika és a gazdaság az erkölcsre, az igazmondásra és az együttműködésre épüljön a társadalom aktív bevonásával, s hogy sikerességünket a pénzügyi mutatószámok helyett jólléti mutatókkal mérjük.

 

További olvasmány: a Magyar Természetvédők Szövetsége különböző szakterületeket érintő javaslatai a fenntarthatóság irányába

Az első száz aláíró listája: https://mtvsz.hu/eletigenlo-tarsadalmat-es-gazdasagot-elso-szaz-alairo

A petíciót támogató szervezetek listája: https://mtvsz.hu/eletigenlo-tarsadalmat-es-gazdasagot-peticiot-tamogato-szervezetek-listaja