Új jogok adnak lendületet itthon is a közösségi energiának

A háztáji energia, azaz a megújuló energia termelő-fogyasztó egyének és a megújulóenergia-közösségek új jogairól tartott szakmai fórumot a Magyar Természetvédők Szövetsége az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával együttműködésben. A fórumon többek között részt vett és előadott a jogharmonizációért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) képviselője is.


Itthon egyre több a „háztáji energia” – azaz a saját fogyasztásra termelő-fogyasztó lakosok, intézmények és vállalkozások, melyek mára összesen 330 MW fotovillamos energiával látják el magukat, átlagosan 8kW-os háztartási méretű kiserőművekkel. A „közösségi energia”, azaz a közös napelemmel áramot termelő társasházi közösségek (ún. együttesen eljáró termelő-fogyasztók) vagy a megújulóenergia-közösségek (MEK) itthon még nem terjedhettek el a jogszabályi korlátozások miatt.

"Az ilyen közösségbe belépve hatékonyabban lehet zöld áramba beruházni, saját naperőművel termelt felesleget értékesíteni. Ezzel nemcsak gazdasági hasznot hoz a közösségnek és ellátja őket tiszta energiával, de nem-anyagi haszna is jelentős: a helyi közösséget erősíti; Magyarország energiaátmenetéhez, vállalásai teljesítéséhez és az élhető környezethez is hozzájárul.” - foglalta össze az előnyöket Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

"A fórum azt vitatta meg, hogy az EU Tiszta Energia Csomagja alapján milyen új jogokat és kötelezettségeket kell a magyar kormánynak mielőbb, de legkésőbb 2021 közepéig átültetnie, amelyek a közösségi energia kezdeményezések alakulását és működését segítik. EU irányelv alapján ugyanis e közösségek jogi személyként vehetnek részt a megújuló energia termelésében, vételében-eladásában, tárolásában vagy megosztásában. Az energiapiacon diszkrimináció nélkül vehetnek majd részt, hozzáférhetnek a megújuló energia támogatási rendszerekhez, feljogosító keretrendszerrel és egyszerűsített adminisztrációval segítik létrejöttüket és fenntartásukat.” - tette hozzá Botár.

Ma még a közösségi energia kezdeményezéseket akadályozza, hogy egy ingatlanon (házszámon vagy helyrajzi számon) csak egyetlen kiserőmű telepíthető, a tagok nem oszthatják meg egymás között az áramot, nem léphetnek be az energiapiacra vevőként vagy eladóként, szaldós elszámolásnál is le kell adniuk a felesleget, alacsony átvételi áron.

Ugyanakkor a jogok mellett kötelezettségek is terhelik MEK-eket: együttes feltételek teljesülése esetén számítanak csak MEK-nek[1]; továbbá ki kell venniük a részüket az energiarendszer általános költségeinek megosztásából, kiegyenlítéséből, mivel az általuk okozott egyenlőtlenségekért (anyagilag is) felelnek. A kötelezettségek viszont nem akadályozhatják a MEK-ek működését.

"Ezért az Magyar Természetvédők Szövetsége következő lépésként azt szorgalmazza, hogy a kormányzat ill. a minisztérium (ITM) érdemi egyeztetést folytasson a jogharmonizációról és a tagállami hatáskörű kérdésekről, a fórumon is részt vett érintett feleket bevonva: az energia hatósággal (MEKH), energiaszolgáltatókkal, intézményekkel, önkormányzatokkal és közösségekkel. Mindezt annak érdekében, hogy a közösségi energia kezdeményezések, mint új szereplők zökkenőmentesen beilleszthetők legyenek az energiarendszerbe. Ennek a folyamatnak keretet ad a nemzeti energia- és klímaterv (NEKT), amelybe év végéig a közösségi energiára vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket bele kell építeni. Skót és görög mintára javasoljuk, hogy a NEKT-be kerüljön közösségi energia célszám, megfelelő definíció és intézkedések. Utóbbira jó példa a más tagállamokban jól működő visszatérítendő mikrofinanszírozási-tanácsadási rendszer, ami nem csak pilot MEK-projektekre nyújtana támogatást.” - mondta Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetsége energiaprogram munkatársa.

A MTVSZ Közösségi Energia programja oldalán a 2019. június 12-ei fórum előadásai és további friss információk elérhetők: www.mtvsz.hu/kozossegi_energia
https://mtvsz.hu/haztaji_es_kozossegi_megujulo_energia_forumnap

 

 



[1] A négy fő feltétel: részvételi jogosultság, irányítás és demokratikus döntéshozatal, nyílt és önkéntes részvétel, nem elsődleges cél a profittermelés


« vissza