Kiadványok

Agroökológia - egy új élelmezési rendszer Európa számára

Mi fán terem az agroökológia?
Kiadványunkban válasz talál erre! Az agroökológiát tudósok, gazdák és szervezetek széles köre támogatja. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Európa számára az agroökológia magába foglalja azt, hogy a teljes élelmiszer rendszert nézzük, beleértve az élelem megtermelését, elosztását és fogyasztását egyaránt. Fontos, hogy az agroökológia bevonja az aktív állampolgárokat és közösségeket, lehetővé teszi az emberek számára, hogy ők döntsenek arról, milyen élelmet termeljenek, illetve fogyasszanak és a térségük természeti erőforrásaival miképpen gazdálkodjanak.



Közösségi energia az ember és környezet szolgálatában

A közösségi energia lényege, hogy az energia ellátással kapcsolatos döntéseket az emberek kezébe adja. Arról szól, hogy a közösségek, önkormányzatok ill. helyi lakosok kezdeményezői, tulajdonosai és üzemeltetői lesznek helyi energiatakarékos, megújuló energiaforrásokkal működő rendszereknek, és élvezik ennek előnyeit amellett, hogy részesülnek a termelt energiából és profitból. A kiadvány az ilyen közösségi energia kezdeményezések tervezéséhez, indításához ad jogi, adminisztratív és pénzügyi útmutatót és számos európai és hazai működő jó példán keresztül mutatja be tanulságaikat.

Természetismereti séta a Kis-Svábhegyen

A Kis-Svábhegy Budapesten a XII. kerületben terül el, 1991-ben védetté nyilvánították. A 6,7 hektáros természetvédelmi terület 259 méter magas dombtetővel és értékes fajokat magában rejtő karsztbokorerdővel egyedi természeti kincs.Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!
A kiadványt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatta.

Pénz és Fenntartható Fejlődés

Gyulai Iván: Pénz és Fenntartható Fejlődés

A fenntarthatatlan fejlődés és globális pénzügyeink összefüggéseinek áttekintése.
Hogyan fosztanak ki minket, a harmadik világot és a természetet a pénzünkön keresztül? Miként növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket a kamatos kamatra alapuló pénzrendszer? A globális pénzrendszer szerepe a növekedési kényszerben és a környezeti válságban. Kísérletek a fenntarthatatlan világ kezelésére.

Park, arborétum és kultúrtáj: Margit- sziget

A Margit-sziget alapjaiban természetes képződmény, amit a Duna zátonyképző erői hoztak létre. Felszínét azonban emberi tevékenység formálta és formálja mind a mai napig, így vált a Duna által körülölelt sziget a főváros egyik legszebb, védett parkjává, melyen számos ritka, értékes és egyúttal szemet gyönyörködtető növény és állat él. Sétánk során találkozhatunk itt a fákon ugrándozó mókussal, rovarevők közül pedig sokak kedvencével, az éjszakai életmódot folytató sünnel is. A Margit-sziget történeti, irodalmi és kertészeti szempontból is jelentős értékeket őriz, története egybeforrt Budapestével. Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

Egy halott bánya életre kel: Róka-hegyi kőfejtő

A Róka-hegy Budapest jelentős természeti értéke, 1977 óta a főváros védett természeti területe, mely engedély nélkül látogatható. A felhagyott, három bánya udvar részre elkülönülő kőbánya jelentős geológiai és botanikai értékekkel bír. A terület védetté nyilvánításának célja elsősorban a művelés során feltárt geológiai emlékek védelme és bemutatása volt. A Róka-hegyi kőfejtő eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat rejt és a bányához értékes növény és állatvilág tartozik. Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

Egy domb, ami hegynyi élményt nyújt: Gellért- hegy

A Gellért-hegy országos jelentőségű természetvédelmi terület, de legalább ilyen értékes történelmi, kulturális és szakrális múltja miatt is. Növényvilágát illetően a meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradtak viszonylag jó állapotban a nyílt és zárt dolomit-sziklagyep kisebb állományai, olyan értékes, védett növényekkel, mint az ezüst aszat, a csikófark, a hegyi ternye, vagy a budai imola, a budai nyúlfarkfű, a tavaszi odvas- és ujjas keltike, valamint a legnagyobb kincs, a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű. A természeti értékeken túl igen gazdag kulturális értékekben és látnivalókban is a terület.
Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

Nádvilág és lápvilág a fővárosban: Naplás-tó

A 16 hektáros Naplás-tó és környéke Budapest második legnagyobb, összesen 152 hektáros természetvédelmi területe. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos madárnak fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. Bölömbikával, vízityúkkal, barkóscinegével, gyurgyalaggal, búbos bankával, tövises gébiccsel és sok egyéb madárfajjal találkozhatunk itt. Emellett a területkülönböző békák, vízisiklók, mocsári teknősök élőhelye. Természetismereti sétákhoz ajánljuk szeretettel kiadványunkat!

Természetvédelem

A multik hatalomátvétele?

A készülő szabadkereskedelmi megállapodás (a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség - TTIP) elsöpörheti a környezet- és természetvédelem terén évtizedek küzdelmes munkájával kivívott eredményeket, és befagyaszthatja a jövőbeni szabályozásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet közös röpirata.

Génmanipuláció

A génmódosítástól az élelmiszer-önrendelkezésig

Rovarölő hatású mérget termelő kukorica, a gyomirtószerek felhasználásának növekedése, rezisztenssé vált gyomnövények, rovarok elterjedése, egészségügyi kockázatok, a vetőmagok árának emelkedése – csak néhány azon problémák közül, melyek a génmódosított növények elterjesztése kapcsán közvetlenül felmerülnek. Ha viszont elkezdjük vizsgálni az összefüggéseket, akkor további problémák hálózatát tárhatjuk fel az agroüzemanyagoktól a
földzsákmányláson és a talajpusztuláson át egészen a vidék elnéptelenedéséig. A génmódosítás témakörében megjelenő újabb kiadványcsomagunk első, rövidebb kiadványa itt olvasható.

Génmanipuláció