A kétes hírű Energia Charta aláshatja az éghajlatvédelmi célkitűzéseket

A civil szervezetek a fosszilis energia beruházásokat védő rendelkezéseknek a felszámolását követelik

Brüsszel-Budapest, 2019. december 9.: Egy kétes hírű befektetésvédelmi egyezmény, az Energia Charta alááshatja az éghajlatvédelemmel foglalkozó Párizsi Megállapodás végrehajtását ill. a tervezett európai "Gren Deal" célkitűzéseit - figyelmeztet az egyezmény felülvizsgálatát célzó brüsszeli konferencia előtt a magyar kormánynak és az uniós döntéshozóknak küldött nyílt levelében 278 európai civil szervezet és szakszervezet. A levélben a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace, a Védegylet és a többi aláíró szervezet az Energia Charta Egyezmény gyökeres átalakítását szorgalmazzák.

Hat kulcsfontosságú probléma az Energia Charta Egyezménnyel kapcsolatban:

1. Az Egyezmény védi a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos befektetéseket és infrastruktúrát, valamint rajta keresztül tudják támadni és aláásni a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.
2. Az Egyezmény felmérhetetlen kockázatot jelent az állami költségvetésekre és az adófizetők pénzére.
3. Az Egyezmény fenyegetheti a megújuló energia támogatását.
4. Az Egyezmény hátráltathatja a környezet védelmét.
5. Az Egyezményen keresztül megtámadhatók az energia megfizethetővé tételére és állami irányítás alá vonására való törekvések.
6. Az Egyezményre támaszkodó befektető-állam vitarendezési ügyek ellentétesek az uniós joggal és aláássák a nemzeti jogrendszereket.

Az Energia Charta Egyezményt is kihasználva számos alkalommal pereltek be energiaipari vállalatok sok száz millió vagy milliárd dollárra olyan kormányokat, amelyek a szenes erőművek működtetésére szigorúbb szabályokat hoztak, vagy pedig úgy döntöttek, hogy bezárnak bizonyos erősen szennyező hőerőműveket vagy más környezetszennyező beruházásokat:

A Vattenfall svéd energia óriás 2009-ben 1,4 milliárd eurós pert indított Németország ellen, kifogásolva Hamburg városának a cég széntüzelésű erőműve kapcsán meghozott szigorú környezetvédelmi előírásait. A tisztviselők szerint az óriási összeg arra kényszerítette a helyi önkormányzatot, hogy gyengítse a szabályozást és így rendezze az ügyet. Ezzel súlyosbította a szénerőmű által helyi, folyóra és élővilágra gyakorolt káros hatásokat.

A Vattenfall második és jelenleg is tartó, szintén az Energia Charta Egyezményre támaszkodó, Németország elleni perében a vállalat 6,1 milliárd eurót követel az atomerőműveknek a fukusimai katasztrófát követően felgyorsított németországi kivezetése miatt.

A brit Rockhopper vállalat 2017 óta 350 millió USA dolláros kártérítésért perli Olaszországot egy, az ország partszakaszát érintő új olaj- és gázberuházásokra vonatkozó tilalom miatt.

2017-ben a kanadai Vermilion vállalat perrel fenyegette Franciaországot egy, a fosszilis energiaforrások kitermelését beszüntetni célzó törvényjavaslat miatt, amelyet ennek következtében jelentősen legyengítettek.

2019 őszén a német Uniper cég bejelentette, hogy beperli Hollandiát és kártérítést követel, ha az ország elfogadja a széntüzelésű erőművek fokozatos leszereléséről szóló törvényt.

2019 novemberében az Aura Energy nevű ausztrál cég az Egyezményen alapuló jogi vitára figyelmeztette Svédországot annak 2018-as döntése miatt, amellyel betiltotta környezetvédelmi és egészségügyi okokból az uránbányászatot.

Az Egyezmény hatályba lépése óta a kormányok már összesen több mint 51,6 milliárd dollár (46,8 milliárd euró) értékben voltak kötelesek kártérítést fizetni közpénzből vagy egyeztek bele a fizetésbe.

Mindezek fényében nyílt levelükben a civil szervezetek követelik, hogy vessenek véget a fosszilis energia beruházásokat védő rendelkezéseknek, számolják fel a befektetőknek az Energia Charta Egyezményben biztosított különleges előjogokat:

Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levél pdf formátumban innen letölthető.
« vissza