A fenntartható fejlődés pedagógiája

A fenntarthatóság pedagógiájának beépítése a tanítás folyamatába minden életkorban fontos és hosszú távon nélkülözhetetlen lépés a társadalom egészének szemléletformálása szempontjából. 2014. június 12-én A fenntartható fejlődés oktatása címmel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a CSEMETE Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár országos fórumot rendezett Szegeden.


A fórumon elhangzott, hogy az oktatás minősége a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb tényezője. Hatása számos különböző folyamaton keresztül érvényesül. A művelt, a kultúra értékeit középpontba helyező emberek fogyasztási szokásai kevésbé terhelik a környezetet. A természet bonyolult összefüggéseinek, egyensúlyainak megértése, az emberi tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos tudás megalapozza a fenntartható fejlődést támogató attitűdöket, továbbá a környezettudatos magatartás számos eleme közvetlenül is tanítható. Az oktatás másik fontos hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez a tudományos és technológiai pályákra való felkészítés, olyan hivatásokra való képzés, amelyek hozzájárulnak az energia-hatékony, környezetbarát technológiák kidolgozásához – mondta Csapó Benő egyetemi tanár.

Az 1992-es Föld-csúcs után számos felsőoktatási intézmény jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy a fenntartható fejlődést beillessze oktatási és kutatási programjaiba, közösségi tevékenységeibe és saját intézményirányítási folyamataiba – emelte ki Ilosvay György, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a CSEMETE Egyesület ügyvezető elnöke és SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár igazgatója.

A fenntarthatóság pedagógiájának beépítése a tanítás folyamatába vitathatatlanul minden életkorban fontos és hosszú távon nélkülözhetetlen lépés a társadalom egészének szemléletformálása és magatartásának, környezeti attitűdjének alakítása szempontjából. Különösen fontos ez a középiskolás korosztály és az általuk érintett szakképzési rendszer esetében, ugyanis az itt szerzett szakismeretek meghatározóak a környezet jövőbeni állapotára – mondta Bojtos Ferenc, a CSEMETE Egyesület munkatársa.

A környezeti nevelés szerves része kell, hogy legyen a történelem tanulmányozása is. A tantárgyak tanításának legfontosabb feladata, hogy az emberiség múltjával, jelenével és jövőjével, azaz a gazdaság, a társadalom, a politika, a kultúra változásaival és fejlődésével komplexen foglalkozzon – mondta Sára Endréné, a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub elnöke.

A fenntarthatóságra nevelő iskola nem zárja be a kapuit az általa érintett közösség előtt, hanem a tanulókon és a munkatársakon keresztül a fenntarthatóság szemléletével és ismereteivel átszövi a helyi társadalmat – foglalta össze Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége, ügyvezető elnöke a konferencián elhangzottakat.


« vissza