A csokinyúlon túl

Mit rejt a csomagolás?

Magyarországon tavaly több mint 700 tonna húsvéti csokoládéfigurát vásároltunk. Húsvét előtt a Magyar Természetvédők Szövetsége megvizsgálta a nagyobb áruházláncok polcait, hogy milyen csokinyuszik várják majd a locsolókat idén. Sajnos a vásárolt 14 csokoládényúl közül mindössze 4 rendelkezett olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy a termék előállítása során valamilyen ökológiai vagy szociális szempontot figyelembe vettek.


A karácsonyi szezon mellett húsvétkor vesszük a legtöbb csokoládét. A korábbi években a húsvéti figurák fele bevonómasszából készült, de mára már a valódi csokoládéból készült nyulak adják a forgalom több mint 90%-át. Örvendetes lenne, ha a minőségi csokoládék mellett egyre nagyobb arányban jelennének meg a minősített csokinyulak.

Fontos tudni, hogy a csokoládé alapanyaga a kakaóbab döntő többsége Nyugat-Afrikából, Elefántcsontpartról, Ghánából és Nigériából származik. A kakaóbab folyamatosan érik, szedni is folyamatosan kell, ezért igen magas az élőmunka-igénye. A kakaóültetvények kis, néhány hektáros gazdák tulajdonában vannak, a felvásárlás és feldolgozás viszont néhány multinacionális nagyvállalat kezében összpontosul, akik visszaélve erőfölényükkel, alacsonyan tartják a felvásárlási árakat. A gazdák – akiknek gyakran a kakaótermesztés az egyetlen bevételi forrásuk – így nem tudják a kötelező minimálbért kifizetni a munkásoknak, helyette gyerekmunkásokat alkalmaznak. Ez napjainkra óriási mérteket öltött, csak Ghánában és Elefántcsontparton 2 millió gyermek dolgozik kakaóültetvényeken, közülük legalább 500 ezren kifejezetten veszélyes munkát végeznek, ami súlyosan károsítja a gyermekek fizikai és mentális egészségét, és megfosztja őket az oktatáshoz való joguktól.

És hogy ez hogyan függ össze a csokinyuszival? A csokoládé esetében is léteznek különböző tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy az adott terméket milyen ökológiai és szociális szempontok mellett állították elő. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az áruházakban milyen csokoládéfigurákat kaphatunk, van-e közöttük tanúsított, és ha igen, milyen arányban.

Az üzletek kínálata nem különbözött egymástól, egy-egy saját márkás terméket leszámítva viszonylag hasonló márkájú nyuszik voltak a polcokon. Sajnos a nyulak többségén nem találtunk semmilyen tanúsítványt, ami igazolta volna, hogy előállítása során környezeti vagy szociális szempontokat figyelembe vették, mindössze 4 tanúsítvánnyal ellátott terméket kaptunk. Öt nyuszinál a vitatott egészségügyi és környezeti hatással bíró pálmaolajat is megtaláltuk – tette hozzá Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Ha fontosnak tartjuk, hogy olyan nyuszit adjunk a gyermekeink kezébe, amely környezetkímélő gazdálkodásból származik és nem kapcsolódik hozzá gyermekmunka, keressük a tanúsított termékeket! Ha emellett azt is megnézzük, hogy az összetevők között ne szerepeljen a pálmaolaj, már sokat tettünk környezetünkért és a déli féltekén élők kizsákmányolása ellen.

A teszt eredménye innen letölthető:

https://mtvsz.hu/dynamic/csokinyul_teszt_2017.pdf

További információ:

http://www.supplychainge.org/fileadmin/reporters/hu_files/keseredes_csokolade_vegso.pdf
« vissza