A súlyosbodó élelmiszerválságokra határozott nemzetközi politikai lépések adhatnak megoldást

Az elmúlt öt évben három jelentős élelmiszerválság rázta meg a világot. Az október 16-i Nemzetközi Élelmezési Világnap alkalmából a Föld Barátai és magyar tagszervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy e válságok nem véletlenül következtek be, és az élelmiszerválságokat kiváltó alapvető okokkal foglalkozni kell. Európának felelőssége és feladata van a probléma kialakulásában és megoldásában is.

Az elmúlt öt évben három jelentős élelmiszerválság rázta meg a világot. Az október 16-i Élelmezési Világnap alkalmából a Föld Barátai és magyar tagszervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy e válságok nem véletlenül következtek be, és az élelmiszerválságokat kiváltó alapvető okokkal foglalkozni kell. Európának felelőssége és feladata van a probléma kialakulásában és megoldásában is.

Az idei év szárazságai az Egyesült Államokban és Kelet-Európában az élelmiszerárak emelkedését indították el világviszonylatban, júliusban az előző évihez viszonyítva átlagosan 10%-os növekedésről beszélhetünk. A főbb élelmiszerek ára rekord magasságba emelkedett augusztusban és szeptemberben: a kukorica és a búza ára 25%-kal, a szójáé 17%-kal emelkedett. A környezetvédők véleménye szerint azonban ezek a drasztikus változások nem tudhatóak be csupán az éghajlati változásoknak.
A meghozott politikai döntések az egyébként is feszült és ingatag élelmiszerpiacokon tovább növelték a nyomást, ezzel a robbanásig fokozva a helyzetet. Az élelmiszer alapanyagok körüli pénzügyi spekuláció, az eddig élelmezési céllal termelt gabona átterelése argoüzemanyag célú felhasználásra, valamint a nagyüzemi állattenyésztés takarmányigényeinek kielégítése mind a piacok növekvő érzékenységéhez vezetnek.

Miközben az élelmiszerárak az égbe szöknek, egyre drasztikusabb méreteket ölt az éhínség. Becslések szerint 44 millió ember nélkülözéséhez vezetett, amikor 2010-ben jelentősen emelkedtek az árak, a 2008-as áremelkedések pedig egyes országokban lázadásokhoz vezettek. Az ENSZ figyelmeztetése szerint ezekre a hatásokra újra és újra számíthatunk.

A környezetvédők három terültet emelnek ki, ahol az európai döntéshozóknak komoly felelőssége van és helyes döntésekkel megakadályozhatnák a későbbi élelmiszerválságokat, a hibás döntések viszont tovább ronthatnak a jelenlegi helyzeten.

1) Az Európai Bizottság a jelenlegi fogyasztás 5 %-ában maximálná az élelmiszernövény-alapú agroüzemanyagok részarányát. A környezetvédők szerint ez a korlát nem elegendő: az európai döntéshozóknak teljes mértékben be kellene tiltani az élelmiszernövények ilyen célú felhasználását. Jelenleg az Egyesült Államokban termesztett kukorica minimum felét és az Európában vetett repce 60%-át égetik el járművekben. Mindeközben kutatások azt is bizonyítják, hogy az agroüzemanyagok felhasználása nemhogy fékezné, hanem inkább gyorsítja az éghajlatváltozást.

2) Az Európai Parlament és a térség miniszterei éppen arra készülnek, hogy szavazzanak egy az élelmiszerspekulációval foglalkozó jogszabályról.
A pénzügyi spekulációk az élelmiszerárak égbeszökéséhez és ingadozásához vezethetnek. Az EU Pénzpiaci Eszközök Irányelvének felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy véget vessünk a gyilkos élelmiszerspekulációnak. A jelenleg beterjesztett javaslat viszont túl gyenge, és tele van kiskapukkal. A közvélemény nyomására egyes bankok, mint pl. a Deutsche Bank és a Raiffeisen Bank visszaléptek az élelmiszerspekulációktól. Most a politikusoknak kell lépniük.

3) Végül pedig közeledik a döntés az EU közös agrárpolitikai reformjáról. Jelenleg az európai nagyüzemi állattartás céljára igen jelentős a behozatal (génmódosított) szójából és kukoricából. A helyzeten javítana, ha csökkenne az nagyüzemi állattenyésztés, ill. ha az állattartás igényeit helyi termesztésből származó szálastakarmánnyal és pillangós növényekkel elégítenénk ki. A megoldást csak egy zöldebb és fenntarthatóbb agrárpolitika nyújthatja, melynek keretében a gazdákat támogatást kapnának a fehérje takarmánynövények termesztésére és ösztönzést kapnának a vetésforgó alkalmazására. Ezt kiegészítenék olyan programok, amelyek ösztönöznék a hús- és a tejtermékek fogyasztásának csökkentését. Mindezek együtt csökkenthetik az EU függését a gabonaimporttól, valamint enyhítenék a nyomást a jelenleg is feszült élelmiszerpiacon.

„A szaporodó élelmezésügyi válságok nem a véletlenek művei. A probléma gyökerei mára jól láthatóak és csakis határozott politikai megoldásokkal orvosolhatóak, amelyben az európai döntéshozókat felelősség terheli. Jó döntéseikkel megakadályozhatnak további élelmiszerválságokat és milliókat óvhatnak meg az éhezéstől.” – nyilatkozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse az Élelmezési Világnapon.

Forrás: Food not fuel: agrofuels, food prices and hunger - kiadja a Friends of the Earth International

« vissza